Magyar Sajtófotó kiállítás / Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Ha valakit érdekel, hogy milyen is ma Magyarország, az megismerheti, mert megnézheti.
A szerző felvételei
A Capa Központban ugyanis megnyílt az év sajtófotói kiállítás. Sajtófotósok, a társadalmi nyilvánosság képviselői. Szerepük és felelősségük óriási, mert a szóbeli nyilvánosság visszavonulásra kényszerült. Sorra szűnnek a printlapok, bár szaporodnak az online felületek, a képernyő sokat, talán túl sokat – többet mint a papír – elbír. A „valóság nevű nagybácsi” távol. Így alig valakit érdekel. Mindenki közzétehet mindent. A virtuális szó ingatag és elfolyós, mint az órák Salvador Dali Elfolyó idő című festményén.
A fotó az más. Ma már mindenkinek ott a kezében a képalkotó készülék és pillanatot örökítünk. Személyeset. Mindenki a maga érdekesét. A nyilvánosság mást követelne, csak a sokak számára fontost közlőt. A közzétett képeknek ilyeneknek kellene lennie. A fotózás nemcsak tehetség, hanem mesterségbeli tudás kérdése. A valóság kétdimenziós látványba sűrítése pedig különösen az.
Az idén elhunyt Szalay Zoltán fotóriporter találta ki, szorgalmazta és megvalósította harmincöt évvel ezelőtt először, hogy a szakma – a sajtófotó – mutassa meg magát így is. Kerüljenek közszemlére az év legjobb sajtófotói, a szakma és a közönség is ismerje meg a legjobb felvételeket. Ezért ez a kiállítás a fotóriporter szakma és a fotográfia ünnepe. Az, ami gyérülő számú újságoldalakon, valós arányokat nem figyelembe vevő képernyőn elénk kerül, így, sokaságban még izgalmasabb, még megszólítóbb. Tükörkép, mi is történt abban az évben, mi volt az örülni, mi volt a szánakozni való. Itt a falakon minden. Örülnek a sírásó- és a szakácsverseny győztesei, a fellépés előtti öltözés közben kamerába tekint a miskolci Elvis és Hegedűs D. Géza. Fahidi Éva, a birkenaui haláltábor túlélője kilencvenen túl is táncol a Sóvirág című megrendítő előadásban. Gyönyörű. A képek során egymásba kapaszkodó öregek, győztes és vesztes sportolók, szögesdrót mögött bújócskázó menekült gyerekek, lélegzetelállító természeti képek és arcok és lakásbelsők, élethelyszínek. Egyszerre láthatjuk itt egy félreeső faluban, az áram nélkül élő, a puszta a létfeltételekért küzdő emberek életét. Sorsok jelennek ezeken a képeken. Ez Magyarország ma.
A 35. Magyar Sajtófotó Pályázatra idén 234 pályázótól 2284 pályázat érkezett, az egyedi és a sorozat kategóriákban összesen 6259 kép indult. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Nagydíjasa Balázs Attila A maguk közé Down-szindrómás iskolásokat befogadó osztályközösség című művével, a legjobb emberközpontú pályaműnek járó André Kertész Nagydíjat Szekeres Máté Vesebeteg című sorozata nyerte. Móricz-Sabján Simon a legjobb kollekcióért járó Munkácsi Márton díjat kapta, a megyékben dolgozó legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter címet pedig Mártonfai Dénes érdemelte ki. A legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotóriporter a zsűri döntése alapján Sivák Zsófia lett.
A 35. Magyar Sajtófotó Kiállítás kiállítóinak névsora: Ajpek Orsolya, Balázs Attila, Balogh Dávid, Balogh Zoltán, Birtalan Zsolt, Bődey János, Czeglédi Zsolt, Czimbal Gyula, Csóti Rebeka, Csudai Sándor, Éberling András, Eőri Szabó Zsolt, Fazekas István, Fehér Bertalan, Felvégi Andrea, Gordon Eszter, Hegedűs Róbert, ifj. Lőrincz Ferenc, Illyés Tibor, Juhász István András, Kállai Márton, Kalocsai Richárd, Kaszás Tamás, Kerekes M. István, Kiss Judit Linka, Komka Péter, Koszticsák Szilárd, Kovács Tamás, M. Schmidt János, Madácsi Zoltán, Magócsi Márton, Markoszov Szergej, Mártonfai Dénes, Máté Bence, Máthé Zoltán, Melegh Noémi Napsugár, Mohai Balázs, Molnár Ádám, Molnár Zoltán, Mónus Márton, Móricz-Sabján Simon, Neményi Márton, Németh Attila, Petrák Sára, Potyó Imre, Rácz Péter, Ritzel Zoltán, Schild Tamás, Sivák Zsófia, Somorjai Balázs, Soós Lajos, Stiller Ákos, Szalmás Péter, Székelyhidi Balázs, Szekeres Máté, Szőke Péter, Tökölyi Csaba, Török János, Ujvári Sándor, Vanik Zoltán, Varga Tamás, Végh László, Vincze Bálint.
A kiállítást rendezte Szigeti Tamás
Megtekinthető: május 28-ig
