Korunk egyik nagy alkotója hunyt el
Életének 73. évében elhunyt Sopsits Árpád színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, olyan népszerű filmek alkotója, mint A martfűi rém a Céllövölde vagy a Torzók.
A kortárs filmszakma egyik legeredetibb alkotóját veszítette el. Filmjei és színpadi rendezései örök helyet kaptak maguknak a magyar kultúra kánonjában.
Sopsits Árpád 1952. május 2-án Szegeden született. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen kezdte, ahol népművelés és könyvtár szakon tanult. 1975 és 1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán képezte magát Makk Károly osztályában. Pályafutása során a Semmelweis Egyetem Filozófiai Intézetében dolgozott, később a Mafilmnél forgatókönyvíróként, majd rendezőként tevékenykedett.
Számos színházban dolgozott, többek között a Budapesti Kamaraszínházban, a Gyulai Várszínházban, az Új Színházban, a Szabadkai Népszínházban, a Nemzeti Színházban, a Merlin Színházban, a Vígszínházban és a Szekszárdi Német Színházban.
Első nagyjátékfilmje, a Céllövölde, 1989-ben készült el, de a nevéhez kötődik többek között a Video Blues (1992), Félelem és reszketés (1994), Rítus (1995), Derengő (1996), Légyfogó (1998), A negatív ember (1998), Torzók (2001), Ritmusok (2004), Forgás (2006), Kilengések (2006) és A hetedik kör (2008) is. A valós eseményeken alapuló A martfűi rém című pszichothrilleréből később sorozat is készült. Utolsó nagyjátékfilmje, a Mellékszereplők, 2023-ban került bemutatásra.
Munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták: három filmjéért is díjat nyert a Magyar Filmszemlén, A martfűi rém rendezéséért pedig 2017-ben a Magyar Filmhéten a legjobb rendező díját kapta. Filmjeit nemzetközi fesztiválokon is méltatták, többek között Bergamóban, Potsdamban, Montrealban, Liège-ben és Parmában. 1994-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 2002-ben elnyerte a filmkritikusok díját és a Gundel Művészeti Díjat, 2008-ban pedig a Vámos László-díjat. 2017-ben a Magyar Filmakadémia tagjai közé választották.
