A pappa mozija

|

Pappa Pia

A Pappa Piát papíron nem lehetett elrontani, mert már referenciafilmje, a Mamma Mia is annyira rossz volt, hogy az már jó.

Stohl András, Ostorházi Bernadett

Persze túloztam: a Mamma Mia nagyon is jó film volt, ezt épp a Pappa Pia bizonyítja már-már objektíven, rossz filmnek nem készül koppintása. Inkább az a fajta film volt, amit nehéz elrontani: az alakításokat például szándékosan túltolták, ahogy nagyjából minden mást is. Nem voltak nagy ambíciók mögötte, és az alkotók sem vették túl komolyan önmagukat. A Pappa Pia viszont ezt a tézist is megingatja, ami sikerült ugyanis az ABBA-musical csapatának, az nem jött össze Csupó Gáboréknak.

Papíron ennek működnie kellett volna: Divinyi Réka ABBA-számok helyett régi magyar slágerekre írt egy történetet, amiben még egy piás papa is szerepel, akinek még a neve is Papi (vezetéknevéből, a Pappból), és a szerepben igencsak hiteles Nagy Feró alakítja. A rendezőcasting is tökéletesnek látszott: a főleg animátorként ismert Csupó (A Simpson-család, Fecsegő tipegők) stílusa passzol a Mamma Mia rajzfilmszerűen túltekert alakításaihoz, ráadásul a főhőshöz hasonlóan a direktor is (na meg persze Andy Vajna) a Nyugatról tér haza. Szabó Kimmel Tamás a Made in Hungáriában már bizonyított énekes színészként, Stohl András egyre jobb az antihős szerepekben, és izgalmas új arcot is sikerült találni hősnőnek Ostorházi Bernadett személyében.

Szabó Kimmel Tamás

A kész filmen is látszik, hogy Divinyinek jó a humora, Stohl lubickol az ősgonosz szerepében, azt pedig érteni, mit eszik Ostorházi karaktere Szabó Kimmelen, még ha ugyanez fordítva nem is mondható el. A mellékszerepekben megforduló szereplők, például Nagy Feró és Szabó Simon viszont nem igazán tudnak kibontakozni: előbbi karaktere rock-tata létére túlzottan konszolidált, nem vagány (pláne a Ford Fairlane kalandjai után), inkább csak masszívan alkoholista, utóbbi pedig egyetlen jelenetben véteti észre magát, tehetségéhez és eredményeihez mérten igencsak alulhasznált, mintha csak azért tették volna bele a filmbe, hogy legyen benne eggyel több menő arc. Karakterekben is inkább a mennyiségre mentek az alkotók, mint a minőségre: azt még lehet tolerálni, hogy a főhősnek és a hősnőnek is van egy-egy sidekickje, akiket lelki szemetesládának használhatnak, de érthetetlen, hogy Szabó Kimmel karaktere miért teszi mindezt az öccsével és a legjobb haverjával is.

Divinyi írt jó pár vicces geget, de a cselekmény gyengébb lábakon áll, mint a Mamma Miáé: az ABBA-filmben az volt a kérdés, hogy három pasi közül kitől van a hősnő lánya, itt viszont az, hogy vajon sikerül-e Nagy Ferónak és Szabó Kimmelnek megakadályoznia, hogy Vizy sóval hintse be előbbi szeretett csónakházának hűlt helyét. Előbbi esetében nincs ember, aki előre látná a választ, utóbbinál mindenki tudja, hogy romkom musicalnek csak happy end lehet a vége, ahol a főhős nem csak az antagonistát nyomja le, de a nőjét is elszedi. Különben is, a konfliktus a terjeszkedő maffiózó és a régisulis rocker között western-narratíva, semmi keresnivalója egy ilyen zsánerű filmben.

Kováts Vera

Ami a jeleneteket illeti, jó pár szándékosan ironikus és komikus, sok másik mögé viszont a világ összes jóindulatával se lehet ezt belelátni. A nyitány a legrosszabb: ahelyett, hogy Szabó Kimmel főhőse kapna valami emlékezetes kis belépőt, Vajna Tímea jet ski-zik a Dunában a Parlament előtt, és valamiért elkezdi őt üldözni Korda György, akit egy forgatáson kap el a hév, minden átmenet nélkül dalra fakad és igencsak kínos helyzetbe hozza Klárikát.

Nem csak a nyitány képes összezavarni: a musicalbetétek sem a megfelelő ponton kezdődnek, hanem vagy teljesen váratlanul és ritmustalanul, vagy a jelenet legelején. Előfordul, hogy két ilyen betét között annyi játékidő telik el, hogy elfelejtjük, hogy egyáltalán musicalt nézünk, és az sem kellemes, amikor a film eszünkbe juttatja. Pedig elvileg backstage musicalről van szó, ahol a zene a történet integrált része, például Szabó Kimmel zenész, aki épp romkocsmát nyitna. A dalbetétek a film leggyengébb jelenetei, a régi slágerek nem viszik el a hátukon a produkciót, és a fiatalabb közönségnek is hiába próbálnak kedvezni például egy medley-vel, amiben a Kincsem után ismét előkerül Flour Mizuja.

Szabó Kimmel Tamás, Stohl András, Ostorházi Bernadett

A finálék szokásos nagy összecsapása helyett mondvacsinált fordulatokat kapunk, ráadásul Stohlnak nincs benne énekes-táncos szólója, pedig ő az antagonista (ilyen jelenetet egyébként forgattak, a sajtót is meghívták az egyik napra, de ezek szerint a szcéna a vágószobában végezte). A történetben Szabó Kimmel külhonból hazatérve roppant szoros határidőre romkocsmát csinálna nagyapja, Papi csónakházából, hogy kihúzza példaképét adósságából és megmentse otthonát, ami rímel arra, ahogy ez a film kinéz: ezt is ősrégi darabokból kókányolták össze, egyetlen nem túl nemes cél, a gyors anyagi siker érdekében, ami extrém szerencsés esetben kihúzza a magyar közönségfilmet a slamasztikából.

A Pappa Pia a Magyar Film Adatbázison

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

CÍMKÉK: