Martin Scorsese: Némaság
A Némaság a gyönyörű filmek közé tartozik. Képei festőiek, részletgazdagok, teltek, hihetjük, hogy Isten is ilyennek látja a világot.
Martin Scorsese új mozijának címe Némaság, ennek ellenére az idős rendező szavak és zenék nélkül beszédesebb, mint valaha. Maradhat-e egy megtöretlen mag az ember lelkében, ha már mindent elvettek tőle? Maradhat-e, ha ezt Isten is némán tűrte? A Némaság kérdéseket tesz fel, a csend pedig elnyeli a válaszokat.
A keresztény japán víziója
Martin Scorsese legalább olyan állhatatos lehet, mint a filmjében szereplő jezsuita szerzetesek: Shūsaku Endō japán szerző 1966-ban írt regényét már a hetvenes évektől kezdve szerette volna megfilmesíteni. 1988-ban az adaptációs jogokat is megvásárolta, de forrásszűke miatt a közelmúltig nem készülhetett el a produkció. A késlekedés érthető, hiszen a film témája a mi kultúrkörünkben szinte ismeretlen; nehezen hihető, hogy egy szűk csoporton kívül bárkit érdekelhet.
Japán csak az 1500-as évek elején lett ismert a nyugati világ és a hittérítők számára. 1549-ben Xavéri Szent Ferenc szállt partra a szigeteken, és le volt nyűgözve a keresztény misszió kezdeti sikerétől. A jezsuita atyák munkáját hamar siker koronázta, 1600-ban, dacára minden kulturális különbségnek, már több százezer keresztény élt a szigetországban. A harmonikus kapcsolat csak 1597-ben szakadt meg, amikor több tucat japán keresztényt feszítettek keresztre Nagaszakiban. A kereszténységgel szembeni új keletű bizalmatlansághoz erőteljesen hozzájárult a portugál-spanyol hatalmi vetélkedés (ez a politikai szál ismerős lehet Dél-Amerikából, amit az ugyancsak jezsuitákról szóló, Roland Joffé rendezte A misszió című film dolgoz fel).
1623-ban a keresztények és hittérítők helyzete elviselhetetlenné fokozódott, mindennaposak voltak a vadállatias támadások. Ebben az időben érték el a japán inkvizítorok a legnagyobb fegyvertényt: Cristóvão Ferreira (Liam Neeson) atyát, a Némaság egyik főszereplőjét, is sikerült megtörniük. A jezsuita misszióvezető nyilvánosan káromolta Istent és áttért a japán életformára- a következő időszakban csaknem teljesen felszámolták a kereszténységet Japánban.
Japán keresztény hitre térítésének meddő kísérlete elsikkadt a nyugati történetírásban, a véres és szívszorító események lábjegyzetté szelídültek. Scorsese zsenije pedig ebben mutatkozik meg leginkább: hiába nem relevánsak többé a kora újkori jezsuiták erőfeszítései, a Némaság az első pillanattól kezdve olyan, mint egy letehetetlen könyv. Igaz, ennek a könyvnek sok fejezete nem a klasszikus értelemben vett kellemes olvasmányok közé tartozik. Ebben a jellemzőjében nagyon közeli rokonságot mutat a Krisztus utolsó megkísértése című másik Scorsese-adaptációval, amely a mai napig képes megbotránkoztatni a hívőket.
Ahogyan Isten látja
A Némaság a gyönyörű filmek közé tartozik. Képei festőiek, részletgazdagok, teltek, hihetjük, hogy Isten is ilyennek látja a világot (Rodrigo Prieto munkája). Erre a gondolatra pedig Scorsese a film elején rendszeresen rájátszik: sokszor szemléljük a tájat és a szereplőket felülről; sőt, a felhők közé, az isteni szférába is bepillantást nyerhetünk pár képkocka erejéig. A nézőpontok és beállítások folyamatosan képesek új, de öncélúságtól mentes megoldásokkal előrukkolni; első látásra az operatőri eredetiség önmagában feldolgozhatatlanná teszi a filmet. Idővel a japán vidék széles és csodás terei kiszorulnak, a játékidő végére csupán szűk képek jutnak a kamerának is – párhuzamosan a lehetőségek, a gondolatok, és a hit térvesztésével.
A képi narráció változásai tökéletesen leképezik a felszín alatt történteket. Az Andrew Garfield és Adam Driver által alakított Rodrigues és Garrpe atyák a hitehagyott Ferreira atya hazahozatalára érkeznek Japánba. A fiatal és szenvedélyes jezsuiták már a kezdetekkor kénytelenek szembenézni a japán kereszténység kilátástalan helyzetével. Bár az egyszerű nép csodálata az út elején rendkívül inspiráló, a visszásságok egyre szembetűnőbbek: a misszió sikerére a kezdetektől fogva nincsen esély. A két szerzetes rengeteg szenvedést hoz az őt bújtató falusiakra, később pedig mindkettejüket elfogják. Garrpe atya mártíromságot szenved, Roudrigues pedig válogatott kínzások után látszólag Ferreira sorsára jut. Adam Driver külön is megérdemli a méltatást, újra van lehetősége bebizonyítani sokoldalúságát és átlényegülő képességét, de karakterének túl sok játékidő nem jut.
A képi világ másik jellegzetessége, hogy hosszú percekre elidőz a szereplők, különösen Andrew Garfield tekintetében. Ez az alakítás az ő megdicsőülése is, érzékeny és finom játéka nélkül a történet hitelét vesztené. Garfiled Rodriges-ének arca önmagában a vászon, amiről leolvashatjuk, mint törik darabokra a krisztusi korban járó szerzetes élete. Az utolsó percekig kétségbeesetten keressük rajta a fogódzót, próbáljuk eltaszítani a jellegzetes „ugye nem lehet” érzést. Ez az intim közelség néző és főszereplő között rengeteg megválaszolhatatlan kérdést generál. Valóban az az igazság, amit a szemünkkel látunk? Létezhet-e igazi hit külső tanúságtétel és nyilatkozat nélkül?
A japán inkvizítorok erre a látszólagosságra alapozzák stratégiájukat. Nem érdekli őket, hogy Rodriges vagy Ferreira tényleg megtagadta-e Istent. Elég, ha eljátsszák a rájuk szabott szerepeket: „ez csak formaság”- állítják. De az életnek, különösen a vallási életnek pontosan a formaságok adnak vezérfonalat, így az inkvizítorok csapdája ügyesebb, mint első pillantásra tűnik; ugyanakkor némely esetben pont a látszólagosság hatalma jelentheti az egyetlen menekülési útvonalat.
Ahogyan mi halljuk
A Némaság nélkülözi a filmzenét. A természet és környezet hangjai nem pótolhatják a zenei hangokat, nyilvánvaló, hogy ez a legkifejezőbb kísérőeleme a filmnek. Ez a fajta csend nem megnyugtat, sokkal inkább megőrjít: ami kezdetben a béke csendjének tűnik, az egyre inkább a kilátástalanság hangszigetelésévé válik, amin nem jut át sem ima, sem fohász, de még az üvöltések sem.
Rodriges el van szakítva minden lehetséges segítségtől és támogatástól, de ezeket képes lenne elviselni, a némaság azonban a fogságnál is sokkal rosszabb. Az egyoldalú kommunikáció Istennel kevésnek tűnik egy olyan környezetben, ahol csak a hitére számíthat Rodriges. Bár Scorsese mozija eljut az örök kérdésig, hogy miért hagyja szenvedni Isten a benne bízókat, valódi lehetséges választ azonban nem hagy örökül. A világos állásfoglalás helyett a lélek belső titkainak fontosságát emeli ki, így a Krisztus-kép lábbal tiprása ebben az olvasatban valóban bocsánatos bűn, formaság, amivel lerakhatjuk szenvedésünk vagy mások szenvedéseinek terhét.
Még a japánokkal szembeni nyelvi nehézségek is könnyebben áthidalhatóbbak, mint Isten hallgatása, ugyanis a portugál nyelv jól működik, mint lingua franca. Ennél a pontnál kell megjegyezni, hogy ami a filmben következetesen angol, a belső valóságában valójában portugál: ezt a játékszabályt el kell fogadni a nézőnek. Ugyanakkor a befogadónak nem kell nélkülöznie a csend kontrasztját, a szöveges narrációt. A képi történéseket folyamatosan mesélők támasztják alá, akiknek kiléte szakaszonként változik, de funkciójuk állandó. Segíti a kor megértését, világosan kimondja a fentebb is feltett kérdéseket; talán ez a legfontosabb mankó, amit a cseppet sem titkolódzó, de óvatos Scorsese a nézőinek ad.
Őselemek, motívumkincs és a japán Júdás
A keresztény és egyetemes motívumkincs szerelmeseinek a Némaság számos apró felfedezni valót tartogat. Rodriges nem titkoltan azonosítja magát Krisztussal, vízhiányos víziójában színről színre látja saját arcában Jézusét, de szenvedéstörténetében is az evangéliumot látja újra és újra megismétlődni: elárulják, magára hagyják, próbatétele előtt virraszt, a katonák elővezetik, majd a mindent betöltő csend, a létezés azon foka és mélysége, amelyet már filmes eszközökkel sem lehet leírni.
A keresztény elemekben gazdag motívumvilágot természetesen a film témája önmagában szolgáltatja, de a képi megoldásokra különösen nagy hangsúlyt helyező Scorsese egyetemesebb jelképekhez is nyúl. Akár a japánok által gyakorolt halálnemeken keresztül, akár a részletgazdag felvételek által, megelevenednek az őselemek, a tűz, a víz, a levegő, a föld; a lezárásban is nélkülözhetetlen szerepük van. Ezek ábrázolásmódja szintén naturális, azonban nélkülöz minden olyan megbotránkoztatási szándékot, amely kizárólag önmagáért való. A vízzel-tűzzel ölés képei alig elviselhetőek, de szükségesek, hogy kellő súlyt adjanak a történetnek, végső soron pedig segítenek feloldozni az eltévedő jezsuitákat is.
Rodriges kísértő kísérője egy japán keresztény, Kichijiro (Yôsuke Kubozuka), aki (ahogyan Rodriges Krisztussá készül válni) Júdás távol-keleti megfelelője, azzal a különbséggel, hogy számtalanszor képes el- majd visszatérni Rodrigeshez. Kichijiro a levakarhatatlan kivert kutya, akinek nem esik nehezére állandóan az utolsó feloldozásra áhítozni, aztán újra áhítozni, míg tragikomédiába csap át mérhetetlen gyávasága. Egyetlen valódi nagy pillanata cseppet sem látványos tanúságtétel, de mégiscsak tanúságtétel; Scorsese neki is kegyelmet ad.
Megtöretlen mag
Az alaptörténet, a háromórás játékidő, a belehelyezkedés nehézségei önmagukban nehezen leküzdendő akadályokat állítanak a néző elé. Minden képi, hangi csodálatossága, és drámai ereje ellenére is befogadhatatlanná válna a kész mű, ha nem tenne fel folyamatosan régi, de újrafogalmazott kérdéseket. Ez az erény biztosítja azt, hogy a játékidő végét félve várja a néző, szeretne megnyugodni és valamilyen kézzelfogható választ kapni legalább a legfontosabb kérdésre: maradhat-e megtöretlen mag az ember lelkében, ha látszólag teljesen legyőzték? Rodriges apró győzelme a hit és Isten teljes győzelmévé emelkedhetne, Scorsese azonban okosan az utolsó pillanatig vár az állásfoglalással.
A Némaság Scorsese mesterremeke, de egyáltalán nem való a közönség minden rétegének. Komoly történelmi és vallási ismeretek nem szükségesek a megértéséhez, jócskán kell azonban érzékenység és átélési képesség. Scorsese filmje tucatjával teszi fel a súlyosabbnál súlyosabb kérdéseket, válaszokat azonban csak elvétve ad. Állást foglal benső életünk, maglelkünk szentsége és sérthetetlensége mellett, de nem kíván mindenáron magyarázatokat találni a megválaszolhatatlan kérdésekre.
A Némaság a Magyar Film Adatbázison
