Izlandi amazon
Az izlandi fekete komédia az idei cannes-i filmfesztivál Semaine de la Critique programjában mutatkozott be először. Már ott is imádta a filmszerető közönség és az értő szakma is.
A melodramatikus komédia főhőse egy ötvenes éveiben járó izlandi kórusvezetőnő, Halla (Halldóra Geirharðsdóttir). Élete látszólag átlagos, jógagyakorlatokkal tisztítja csakráit, és egy árvaház levelét várja, hogy egyedülálló nőként végre gyermekhez juthasson és édesanya legyen. De ami a legfontosabb, hogy hadat üzen a szigeten működő alumíniumgyárnak, és változatos eszközökkel, egyre növekvő elszántsággal szabotálja működését. Az esetek nagy részében íjjal lövi ki a nagyfeszültségű távvezérlőket. Mindezt nem a botrányhősnő cím kiérdemléséért teszi, egyszerű célja a természet és az érintetlen, gyönyörű izlandi táj megóvása. Hallat egyik ilyen akciója után kis híján elkapják a rendőrök, de egy szimpatikus egyedül élő földbirtokos, Sveinbjörn (Jóhann Sigurdarson) menedéket ad neki. Az idegen férfi és a törvényszegő nő szavak nélkül ugyan, de örök barátságot fogadnak egymásnak, és a férfi szinte bűnrészesként segít minden alkalommal a nő megmenekülésében. Távoli rokonokként tekintenek ezután egymásra.
Halla ikertestvére Ása (akit szintén Halldóra Geirharðsdóttir alakít), egyik pillanatról a másikra bukkan fel a mozivásznon. Az érthetően kísérteties hasonlóság miatt először fel sem tűnik, hogy nem a Hallat látjuk. Ása jógaoktató, teljes lelki békére, harmóniára és a természettel való egyensúlyra törekszik. Ezzel szemben testvére, ugyanennek a harmóniának az elérésére éppen az ellenkező módszereket választja. Íjával hadat üzenve, háborúra hívja a szigeten működő gyárakat.
Halla egy újabb távvezérlő kilövése után hazamenekülve telefonhívást, majd levelet kap az örökbefogadási hivataltól. Ezen a napon olyan lehetőséget kap az élettől, amitől minden eddigi szokása és teljes hátralévő élete megváltozhat. Örökbefogadásra vár egy árván maradt kislány, akinek ő lehet az édesanyja. Hallanak már nem csak saját magáról kell döntenie akkor, amikor eltökélt célja érdekében törvényt szeg, hanem egy rábízott kis életért is felelősséget kell vállalnia. Ikertestvére egy indiai utazás miatt, ahol közelebb kerülhet belső énjéhez, nem vállalja a másodszülőség szerepét, így Halla úgy dönt, felhagy a régóta húzódó háborúval, a folyamatos meneküléssel és az anyaságot választja. De utolsónak szánt bevetésén komoly sérülést szenved, és a helyszínen hagyott vércseppjeivel egyenes utat ad üldözői számára.
Halla ekkor már leendő kislányához tart, de útközben elkapják és börtönbe zárja a helyi hatóság. Halla eltemeti a kislány fényképét, és örökre lemond a földi élet azon boldogságáról melyet a (nevelő)szülőség adhat.
Ikertestvére Ása a börtönbe látogat, és rövid ottléte alatt a rokonná vált Sveinbjörn néhány percre kilövi az áramot. Így a sötétben Ása jógaleplét Hallára adja, és helyet cserél testvérével. Lelki utazására a börtön falai között indul el.
A történet mérhetetlenül őszinte, humoros, de mégis felkavaró. A testvérpár egymás iránt érzett tiszta és őszinte, feltétel nélküli szeretete, és az önfeláldozás egy gyermek megmentéséért, és egymás boldogságáért szavakkal nehezen írható le. Talán ezért választotta a rendező, Benedikt Erlingsson a képi megvalósítást, melyben sokszor a szavak nélküli tekintetek a legbeszédesebbek.
A film gyönyörű képi világgal dolgozik, színei mesébe illőek. David Thór Jónsson zenéje nem csak a fülünket kápráztatja el, hiszen a dallamok nem a háttérben szólalnak meg, a rendező megmutatja a hang diegetikus forrását. Egy, a szereplőt mindenhová elkísérő, akár a puszta közepén is felbukkanó zenekar koronázza meg a film keserédes hangulatát és képi kompozícióit. A hozzájuk csatlakozó autentikus népviseletű ukrán énekesnők kórusának nótái minden néző lelkét megpuhítják, és úgy érezzük, láthatatlanul ugyan, de mi is a szereplők között vagyunk.
Az Izlandi amazon a Magyar Filmadatbázison
