Hogyan tudnék élni nélküled?
A Hogyan tudnék élni nélküled? gördülékenyebben működhetne, ha megmaradna a könnyed zenés film kategóriájában.
Orosz Dénes (Poligamy 2009, Coming out 2013, Seveled 2019) filmje romantikus zenés vígjáték, amely Demjén Ferenc legismertebb dalai köré szerveződik. A film a kilencvenes évek magyar fiatalságának életét igyekszik ábrázolni a zenés-táncos betétdalok segítségével a szerelem és a zene kapcsolatában.
Törőcsik Franciska és Ember Márk
Demjén Ferenc Kossuth-díjas énekes, szövegíró, zeneszerző a hetvenes évek óta tartó munkássága mélyen beivódott a köztudatba több évtizedet követően is az olyan slágerekkel, mint a Szerelemvonat (1989), a Sajtból van a Hold (1990), a Gyere és szeress (1992) vagy a Jégszív (1992). A 1993-as Hogyan tudnék élni nélküled? dal a film címadója, amely során egy szétválasztott szerelmespár történetét ismerhetjük meg a sikeres számok felvonultatása mellett.
A film története halványan felidézi a Dirty Dancinget (1987) és a görög tragédiák kilátástalanságát, a cselekmény valóban majdnem egy görög tragédia bonyodalmi szintjét közelíti meg a szerelmi csalódásokkal és félreértésekkel. A nagy görögök műveivel ellentétben itt a konfliktusok végül feloldódnak és vígjáték révén a történet boldog befejezéssel zárul.
Fotók: InterCom
A kerettörténet fókuszában Lili, Eszter lánya (Varga-Járó Sára) áll, aki a tehetségkutató-műsortól jutott az esküvői és más alkalmi fellépések világába, ahol a nyitó jelenetben elénekli az ismert Sajtból van a Hold számot. Lili később segít édesanyja költözésében és véletlenül rábukkannak testvéreivel Eszter titkos dobozára, amely a kilencvenes évekbeli naplóját és az akkori szerelme leveleit tartalmazza. A naplót olvasva fény derül Eszter titkolt szerelmére, és arra, hogyan választotta volna ezt a fiút, Gergőt Liliék apja helyett.
Törőcsik Franciska (Eszter) és Ember Márk (Gergő) főszereplésével egy szétválasztott szerelmespár története bontakozik ki, akiket a szabadság és a zene szeretete hozott össze. Demjén Ferenc dalai újraélednek Gergő és zenekara előadásában a színpadon, a film többi részében pedig musical formájában. Egy vágókép erejéig magát Demjént is megpillanthatjuk a Nyugati-pályaudvar egyik padján ülve.
A film Liliék felfedezésével átvált a jelenből a fő történetszálra, az ikonikus nyárra a kilencvenes években: a fiatal Eszter zongoraművésznek készül, komoly kapcsolatban van későbbi férjével és lemegy két barátnőjével a Balatonra nyaralni. Itt ismerik meg Gergőt és zenekarát, a Kuplung együttest, aminek hatására Eszter rájön, hogy egész életét apja irányítja és végül el akar szökni. A történet minden egyes konfliktusa a szerelemesek közötti félreértésekből adódik, minden felelősség alól felmentve őket.
A film egyetlen valódi ütközési pontja Eszter és szigorú édesapja között áll fenn, aki többszörösen meghiúsítja a Gergővel való kapcsolatát. Így a zenész Londonba utazik beteljesíteni zenei karrierjét, míg Eszter itthon marad és férjhez megy. A levelek és a napló elolvasását követően Eszter és Gergő újra találkozhatnak a külön töltött évtizedek után a jelenben. Lili pedig kilép magányából, miután megtudja, hogy vér szerinti apja Gergő, aki ezek után támogatja zenei karrierjének elindításában.
Eszter egy egyértelműen zárt közegben felnőtt, megfelelési kényszerrel rendelkező karakter, aki megpillantja a kitörési pontot a rárakott felelősség alól, de végül nem jár sikerrel. Gergőről a szerelmi csalódáson, a függetlenség iránti vágyán és a zene szeretetén többet nem tudunk meg. Mégis különös fordulat a film végén, hogy holott korábban a valódi, érzelmekkel telített zenélést elkülöníti a klasszikus zene világától, végül ő maga is ebben a közegben teljesíti ki pályáját, mint előadóművész.
A Hogyan tudnék élni nélküled? szeretné feleleveníteni, milyen is lehetett harminc évvel korábban szerelmesnek lenni, valamint reflektálni a mára, olyan elejtett utalásokkal, amelyek többnyire felszínesek – hiszen nincs nagy szerepük – és sematikusak. A film ilyen felületes elemei közé tartozik Lili barátnőjének kétségbeesett párkeresése, vagy Eszter fiának kiábrándult állapota a válása után, emellett az egyébként felbukkanó telefonfüggő kiskamasz szerepe szinte felesleges, csupán arra szolgál, hogy ez a korosztály is megjelenjen a filmvásznon. Lili özvegyi elzárkózása tovább igyekszik fokozni a drámai hatást, míg a zenei pályán érzett beletörődése is elegendő lenne ehhez, azonban a film során minden szálon fel kell tüntetni a zene és a szerelem összefonódásának motívumát. Ezt Demjén Ferenc dalai indokolják is, a cselekmény szintjén mégis erőltetettnek hat. Emellett szeretne párhuzamot vonni az akkori és a mostani fiatalok között, ami Lili és Eszter karakterében mutatkozik meg leginkább: a szerelem elgyászolása, a bezártság és a zene szeretete által. A többi karaktert tekintve a mellékszereplő barátnők elejtett kommentjei szolgálják a két idő összehasonlításának lehetőségét.
A történet érezhetően a dalok köré szerveződik, azonban gyakran nincsenek szinkronban egymással. Sok sikeres Demjén-számot mutatnak be zenés és táncos formában, azonban a váltások nem feltétlenül szolgálják a cselekményt. A figyelmet egyenlő arányban szeretné megosztani a film a történet és a betétdalok között, ami jó cél, amennyiben a zene könnyedsége, a musicalműfaj és az egyébként szívfacsarónak szánt történet ellenpontoznák egymást. A Hogyan tudnék élni nélküled? nem tudja eldönteni, hogy mi szeretne lenni, egyszerre nyúl több dologhoz, de nem tud választani.
Az atmoszféra, az olyan, felbukkanó képek, mint egy romos Lada és az ismert dalok ellenére sem jön létre. A film teljes mértékben fiktív alternatívában értelmezhető, ahol is a kilencvenes években Magyarországról hívnak Londonba egy háromfős fiúzenekart zenei karriert építeni. Egy zenés film esetében nem szükséges minden téren a realitáshoz ragaszkodni, azonban a történet tragikus pontjai ezzel a fikciós jelleggel valahogy mégsem kerülnek összhangba.
A Hogyan tudnék élni nélküled? gördülékenyebben működhetne, ha megmaradna a könnyed zenés film kategóriában, és a teljes fókuszt az egyébként már korábban elkészült slágereken hagyva egy egyszerűbb kerettörténetet kreálna köréjük, kevesebb bonyolítással.
Rendező: Orosz Dénes
Forgatókönyvíró: Goda Krisztina, Kormos Anett
Szereplők: Törőcsik Franciska, Ember Márk, Fecske Dávid, Marics Péter, Brasch Bence, Kirády Marcell, Márkus Luca, Kovács Harmat, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Markó-Valentyik Anna, Szántó Balázs, Veronika Barta, Györgyi Anna, Seress Zoltán
Operatőr: Babos Tamás
Vágó: Kovács Zoltán
Producer: Kirády Attila
