„Minden papot kiirtunk, csak idő kérdése” – Fénytörés filmkritika
A 13 év után 44. alkalommal újra megrendezett Filmszemle keretein belül február 6-án vetítésre került a Fénytörés című dokumentumfilm is a Jávai teremben.
A 2023-as film a Balázs Béla-díjas Petényi Katalin és szintén Balázs Béla-díjas, 1983-as Oscar-jelölt Kabay Barna rendezésében a Pannonhalmi Bencés Kolostor szerzeteseinek életét mutatja be a kommunista diktatúra idején. A film a második világháború végétől, 1945-től veszi végig a kolostor, az ottani szerzetesek és a diákok történetét egészen a rendszerváltásig.
A bencések életét Dr. Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát mondja el egy interjú keretében, amelyet később Pintér Ambrus atya – a legidősebb bencés, valamint más egyháztagok beszámolói egészítik ki: mint az egyik apátnő visszaemlékezése titokban lefolytatott apátnővé szenteléséről. A produkció témáját tekintve egy igen érdekes történelmi időszakot dolgoz fel, amely során az addig stabil alapokon nyugvó egyház státusza és az új rendszer felszámoló ereje feszülnek egymásnak. A film mögött láthatóan komoly felkészültség, mélyreható kutatás és komoly mennyiségű munka áll, ahogy az a helyszíni felvételeken, a levéltárból kikért jelentések feldolgozásán, és a régi fényképek, felvételek digitalizálásán is látszik.
A nyilasokat követő kommunista hatalomátvétel szemében minden vallási forma veszélyforrássá vált, így az olyan római katolikus rendek is, mint a bencések és a jezsuiták célkeresztbe kerültek – ennek következtében komoly megpróbáltatások vártak a Pannonhalmi Bencés Kolostorra és annak tagjaira. Ezt példázza a Várszegi Asztrik apát által az ötvenesévek koncepciós pereinek idejéből kiemelt fenyegetés is: „Minden papot kiirtunk, csak idő kérdése.”
A Fénytörésben egy olyan felsorolás veszi kezdetét, amelyben az Állambiztonsági Szolgálatok állandó ellenőrzései, a letartóztatások, a vagyonelkobzások, a közügyektől való eltiltások, a koncepciós perek és az izoláltság ellenére a hívők igyekeztek az összetartás által túlélni, hogy tovább örökíthessék a vallást. A beépített emberek és kutatások mellett is sikerült kapcsolatot tartaniuk a Vatikánnal Békés Gellértnek és Jámbor Mikének köszönhetően, valamint továbbadniuk a Húsvét reményét a fiataloknak.
A hetvenkilencperces film során hihetetlen mennyiségű információ tárul fel: az ÁVH fenyegetése, az egyházi tagok munkatáborba küldése, a tiltott cserkészcsapatok, az 1960-as évek húsvéti gyülekezete, a rejtett üzenetek, a Belső elhárítás megfigyelése és még rengeteg további nehézség. A Fénytörésben végig követhetjük, hogyan igyekezett az Állam minden eszközzel megfélemlíteni, majd ügynökökön keresztül manipulálni és a befolyása alá vonni a „klerikális reakciót” miután annak kiiktatása meghiúsult. Petényi és Kabay dokumentumfilmje egy olyan hiánypótló alkotás, amely negyvennégy év megpróbáltatásait igyekszik hitelesen bemutatni a huszonegyedik századból visszatekintve.
Várszegi Asztrik főapát összeszedett és pontos történetmeséléséhez aláfestésként a témához illeszkedő egyházi zene szolgál. Az általa elmondottakat a világháborút követő régi felvételek, vagy az adott helyszínekről, és fegyházakról készült nyomasztó képek bevágásai igyekeznek színesíteni. Továbbá az aktuálisan említett személyekről készült portréképek beúsztatása, a Pannonhalmi Bencés Kolostor épülete, a szociális otthon, a történelmi eseményekről fennmaradt híradófelvételek, vagy a Rákosi Mátyás beszédéből kivágott részletek törik meg a retrospektív elbeszélést.
A Fénytörés dokumentumfilm révén a tényekre és a fennmaradt iratokra, felvételekre, illetve azon kevesek beszámolóira épül, akik még ma is élnek. A film, az előző rendszer mechanizmusa és az időbeli távolság eredményeképp, szűk térben képes csak mozogni az események változatos bemutatását tekintve. Ebből következően könnyen szárazzá és monotonná válhat, amelynek elkerülése végett a fentebb említett képek és felvételek igyekeznek töréspontokat képezni.
A látvány terén a készítők minden lehetőséget kiaknáztak, akár a csekély számú interjú alanyok, akár a helyszíni felvételek, vagy a bemutatott jelentések formájában. A helyzetet nehezíti, hogy a körülményekből adódóan a történtek ellenpontozására szinte semmilyen opció nem áll fenn: ezek az ügynökök beszámolóiban kénytelenek kimerülni. Ennek főkomponense Kiszely Márk István, fedőnevén Feledy Zsolt, aki bencés neveltként 28 év alatt 481 jelentést tett nagyjából 1500 oldal terjedelemben. A Pannonhalmi Bencés Kolostor esetében valószínűsíthetően nem maradtak fent olyan dokumentációk, mint a Mindszenty-per kapcsán, amelyek filmes szempontból változatosabbá tehették volna a produkciót
Mindezzel együttvéve a Fénytörésben olyan történetek és események kerülnek filmvászonra, amelyek korábban nem jutottak el ebben a formában a nagy nyilvánosság elé. Ilyen a bencések kétségbeesésében eltervezett földalatti illegális egyház a túlélés érdekében, vagy a rövid lelkisegély brossúrák és más szövegek titkos sokszorosítása a könyvkötés szakkör keretein belül, amellyel a rendszer saját módszerét használták fel – de ide sorolhatnám a beszervezéseket, a különböző lelkületű beépített ügynököket és együttélésüket a bencésekkel.
A Fénytörés hiánypótló dokumentációja a magyarországi egyház helyzetének a Rákosi- és a Kádár-korszakban, mivel ez egy kiaknázatlan, kevéssé kutatott szegmense a történelemnek, amely által egy új nézőpont mutatkozik meg a szocializmus korszakáról és a benne élő vallásos emberek kiszolgáltatottságáról.
Rendező: Petényi Katalin és Kabay Barna
Szereplők: Várszegi Asztrik em. pannonhalmi főapát, Pintér Ambrus, bencés szerzetes
Operatőr: Pap Ferenc, Pap Dénes, Edőcs Bálint
Vágó: Edőcs Bálint
Zene: Edőcs Bálint
Producer: Kabay Barna
Gyártó: Projektfilm
Bemutatás éve: 2023
Játékidő: 79 perc
