A kukkolók

|

Exhibition: Leány gyöngy fülbevalóval és más kincsek Hollandiából

Körülbelül annyi festmény maradt utána, ahány színdarabot Shakespeare-nek tulajdonít az utókor. Az életéről vajmi keveset tudunk. Majd kétszáz évnyi tetszhalál után, a tizenkilencedik század végén egy aukción véletlenül fedezik fel a festményét, amely a hányatott életmű leghíresebb darabja lesz.

 

Az azóta eltelt időben minduntalan újabb és ismeretlen arcát mutatja a portré. Amely valójában nem portré, hiszen készítője kiemeli a nem megrendelésre készült festményt a saját korából, hogy az időtlenségnek adja át. Inkább tronie-k közé, a flamand aranykor kedvenc műfajába tartozik. Csupa rejtély és hiány a kép. Ebben is a brit drámaíróhoz hasonlít. Bár hiába keressük a szemöldököt vagy orrnyerget, mégis a tökéletes, a felülmúlhatatlan érzetét kelti bennünk a kedvesen vonzó arc.

David Bickerstaff dokumentumfilmjének főhőse Johannes Vermeer. Az ikonikus kép a Leány gyöngy fülbevalóval. Ám a mozi nemcsak a mesterről szól, akinek ma már felbecsülhetetlen értékű a mintegy három tucatnyi ránk maradt festménye. A filmben megszólaló kurátorok, művészettörténészek és írók mesélnek a tizenhetedik századi Németalföldről, pontosabban Vermeer lakhelyéről, Delftről, amelyet akkoriban kereskedelmi, művészeti és kulturális központként tartottak számon. A hajóval könnyen megközelíthető Delft multikulturális városa volt a kornak.

További fontos témái filmnek az olyan kortársak, mint amilyenek Rembrandt, Hendrick Avercamp és Carel Fabritius voltak. Az utóbbi Aranypinty című festménye vélhetően Vermeer remekművének a közvetlen előképe. Hallunk a hágai kiállítóhelyről, a Mauritshuisról, ahol, ha szerencsénk van, megtekinthetjük a festményt. Megjegyzendő, hogy 2013-ban, amikor a jelen sorok írója Hollandiában járt, a Leány gyöngy fülbevalóval  Japánban „turnézott”.

Bickerstaff rendezésének erénye, hogy elsősorban nem műalkotásként tekint a Leány gyöngy fülbevalóval című festményre. A másfél órás mozi képes lehozni a piedesztálról a sokat idézett műalkotást. A film végén úgy tekinthetünk a titokzatos hölgyre, mint kedves és közeli ismerősünkre, akit szívesen megismernénk még tüzetesebben. A kamera mozgása akár a kiállítótérbe érkező vendégé, felfedezni igyekszik a vásznakat. Olykor a festmények közeli képeit (rövid ideig) a természet ellesett pillanatai szakítják meg.

Nem tudjuk ki a modellje a képnek. Vermeer tizenöt gyermeke közül valamelyik? A felesége? Esetleg egy szolgálólány, ahogyan azt a filmben is megszólaló Tracy Chevalier Leány gyöngy fülbevalóval című regénye sejteti? Nincs válasz, de a magyarázat nem is hiányzik. Éppen Chevalier említi, hogy a festmény valószínűleg veszítene a varázsából, ha egyértelműen kiderülne, hogy mondjuk a pék lánya volt a modell.

A jellegzetesen pöttyöző ecsetkezelés és a festő által használt jellegzetes kék szín árnyalatai miatt nem könnyű Vermeert hamisítani. Egy zseniális utánzónak mégis sikerült a bravúr. Han Van Meggeren megvezette a náci vezetést, amikor Hermann Göringnek a saját maga készítette Vermeer-hamisítványokat adott el.

De nem kell messzire mennünk, ha találkozni akarunk a jellegzetes arccal. Mára része lett a mindennapjainknak a Leány gyöngy fülbevalóval című képen szereplő hölgy. Ám a bevásárlószatyrokon, pólókon és pohár alátéteken látható reprodukciók valójában növelik a távolságot közöttünk és a festmény között. A nyomatok csakis azt húzzák alá, hogy mennyire nem igaziak.

Vermeer a nőket középpontba helyező festményei élő megtekintéskor a kukkoló pozíciójába kényszerítik a nézőiket. A tér mindig szűkös. A befogadói tekintet nagyobb horizontot kívánna, de a kompozíció ezt nem engedi meg. Nemcsak belesnénk a szobába, hanem belépnénk az ajtón, az összefogott drapéria mögé, hogy részesei legyünk a bonyolult történet vászonra álmodott pillanatának. Az agyonhasznált hétköznapok átlényegülnek: egy falba vert szögön sokáig időzik a befogadói tekintet, ahogyan a nekünk félig háttal ülő festő ecsetjén is. Az előzmények talán kikövetkeztethetők, az utózöngék aligha.

A Leány gyöngy fülbevalóval a vendégkiállítások után hazaérkezett, így sok egyéb csoda mellett, 2023-ban látható lesz a Mauritshuisban. Bickerstaff filmje nagyszerű bevezetés lehet annak, aki szeretne megállni a művészettörténészek által nemes egyszerűséggel delfti szfinxnek nevezett Vermeer remeke előtt a 15-ös teremben.

Exhibition: Leány gyöngy fülbevalóval és más kincsek Hollandiából
angol dokumentumfilm, 90 perc, magyar felirattal
Rendező: David Bickerstaff
Magyarországi forgalmazó: Pannonia Entertainment
Magyarországi bemutató: 2022. augusztus 18.

CÍMKÉK: