Egy szélhámos szerelme

|

Apró mesék

Szász Attila első mozifilmje a szívünkre vadászik. A két éve készülő, a II. világháború idején játszódó magyar thriller-románc a Félvilág alkotóitól márciusban kerül a mozikba, és bár hőseihez hasonlóan nem igyekszik megváltani a világot, mindenképpen az idei év fontos alkotása.

Kerekes Vica

 

Honunk egyik legígéretesebb és legtermékenyebb filmforgatókönyv-írója, Köbli Norbert és a már rendezőtársának mondható Szász Attila olyan sikeres tévéfilmek után, mint a Berni követ, a Félvilág vagy az Örök tél, végre a mozivásznon is megcsillogtathatják a mozgóképes történetek mesélésében szerzett szakértelmüket. A két alkotó filmjei mindig is kimagaslottak a magyar tévéfilmek szürkeségéből, kifinomult dramaturgiai és vizuális eszközeiknek köszönhetően szinte a hollywoodi filmgyártás színvonalához közelítenek, mégis megőrizve a magyar filmek intimitását. Legutóbbi közös projektjük pedig végre a Magyar Nemzeti Filmalap áldását is megkapta és vele együtt azt a csaknem félmilliárd forintos költségvetést, amelyből karrierjük legambiciózusabb filmjét állították össze.

Az előkészületek, természetesen, már a produkció méretéből kifolyólag sem voltak teljesen akadálymentesek. Nagy Zsolt kiszállása a forgatás kezdete előtt nem nyomta rá bélyegét a végtermékre, a koherencia és a következetesség ugyanis mindenképpen ott szerepel a film legfontosabb érdemei közt. A rajongói várakozás pedig nemhogy csillapodott volna, talán még tovább nőtt. A március 14-i premier után pedig fény derül arra is, hogy mindez vezet-e majd a hőn áhított (és oly nehezen elérhető) gazdasági sikerhez a magyar mozipénztáraknál.

Kerekes Vica és Szabó Kimmel Tamás

A történet korszakának az író-rendező párostól megszokott 20. századi Magyarországot választották, pontosabban a II. világháború lezárása utáni közvetlen időszakot. Budapest romokban, az utcákat frissen leszerelt, traumatizált katonák és gyászoló tömegek róják. Itt találkozunk főhősünkkel, a szélhámos Hankóval (Szabó Kimmel Tamás), aki a szeretteik után kutató polgárokat keresi fel kitalált történeteket mesélve és hiú reményeket ébresztve, többnyire kosztért, kvártélyért cserébe. Amikor egyik húzása balul sül el, kénytelen menekülni a fővárosból és egy erdőszéli vadászházban köt ki, ahol találkozik Judittal (Kerekes Vica), a vadász feleségével, akinek a férje még szintén nem tért vissza a háborúból. A két főhős pedig természetesen egymásba szeret.

Az eseménydús történet innen kezd el csavarossá válni; romantikus thrillerré alakul a történelmi drámának induló cselekmény. Az Apró mesék remekül megszerkesztett mozifilm, a szó szoros értelmében. Minden megvan benne, ami egy sikeres közönségfilmhez szükséges: jól kigondolt és folyamatosan pörgő cselekmény, szép és tehetséges színészek, gondosan megkomponált jelenetek, feszültség, akció és románc. Mondhatni, egy hollywoodi sikerfilm receptje. Ez a recept avatatlan kezekben sajnálatos eredményhez vezethet, ahogy azt a Budapest Noir esetében láthattuk, Szász Attiláék azonban közel sem nevezhetők avatatlannak. Köbli Norbert az amerikai forgatókönyvírók két legfontosabb bibliájának tartott könyv magyar fordítója és 2007 óta 17 nagyjátékfilm és megannyi sorozatepizód írója, mondhatni, szinte rutinszerűen ismeri a közönségfilmek gyártásának technikáit. És ez tökéletesen érződik is a filmen.

Gondosan felépített romantikus thriller

A gondosan megkomponált alkotás előszeretettel és remek érzékkel alkalmaz modern műfaji filmes módszereket, ami Nagy András operatőr gyönyörű felvételeitől, a romokban heverő Budapest színvonalas modellezésén keresztül a dinamikus vágás és a folyamatos történésekkel teli, de mégsem túlcsorduló cselekmény levezényléséig a film minden pórusából érződik. Mondhatni, hasonló költségvetésből egy amerikai filmstúdió sem tudott volna szebb és izgalmasabb filmet gyártani. A gyártani talán a legjobb kifejezés, az Apró mesék ugyanis, bár remekül kivitelezett mozi, valamit mégis hiányolunk belőle. Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi lehet az, ­ami látszólagos tökéletessége ellenére mégsem érte el a kívánt hatást, bűnösként pedig a maximalizmust tudtam végül megjelölni. Az alkotók feltehetőleg egy tökéletes sikerfilmet szerettek volna létrehozni, amihez minden eszközük meg is volt, és ha úgy vesszük, egy bizonyos fokig ez sikerült is nekik. Azonban a tökéletesre csiszolt történet és látvány bizonyos szempontból steril alkotást eredményezett.

Szász és Köbli korábbi filmjeitől szintén eltérő módon az Apró mesék történelmi kora csupán a film környezetét adja, jellegzetes hangulatot és feszültséget kölcsönözve a történetnek, azonban igyekszik nem terhelni nézőjét komolyabb társadalmi, vagy történelmi mechanizmusokkal. A fókuszban Hankó és Judit szerelme, és Judit férjének (a Molnár Levente által zseniálisan alakított Bércesnek) fenyegető közeledte marad. Bár a történet végig feszült, a történetmesélés pedig feszes, a film nem válik kiemelkedő alkotássá. Feltehetőleg nem is ez volt a célja. Egy gondosan felépített, széles közönségre apelláló romantikus thriller és semmi több. A remek színészi játék és a precízen megírt, magyar viszonylatban különlegesen színvonalas dialógusok hitelessé teszik a cselekményt, a film mégsem tud elementáris erővel hatni. Nem kínál társadalmi analízist úgy, mint az Örök tél, karaktereit pedig a cselekmény feszített tempója miatt nem tudja olyan szinten dimenzionálni és érdekessé tenni, mint a Félvilág. Nem kockáztat; egy globálisan, mindenki számára értelmezhető történetet mesél el, így pedig inkább válik hollywoodi stílusú műfaji filmmé, mint magyar szerzői alkotássá.

Molnár Levente

A Puskin mozitermét nem kifejezetten jó érzésekkel hagytam el az elővetítés után; mondhatni csalódott voltam. Valahogy többet vártam Szász és Köbli első nagy produkciójától. Hiányzott az a fajta lélektani mélység és azok a történelmi intrikák, amiket korábbi filmjeik alapján vártam és tartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy az Apró mesék nem próbál több lenni, mint ami. Nem szeretne nagy társadalmi igazságokat megfogalmazni, értékítéletet alkotni, vagy a következő Saul fia lenni. Mindössze egy izgalmas, csavaros közönségfilm, annak viszont igenis jól működő alkotás. Reménykedjünk, hogy a közönség is így fogadja majd itthon és a tengerentúlon egyaránt. És ha nem is valószínű, a mozipénztáraknál akár megismételheti a Saul fia sikereit is.

Az Apró mesék a Magyar Filmadatbázison

CÍMKÉK: