A maga természete szerint és szabadon
Történelmi dokumentum-játékfilm Szilvássy Caroláról és az erdélyi történelemről
Izgalmas történelmi dokumentum-játékfilmet tűzött műsorára az M5, virágvasárnap. (A Duna tévén a múlt év végén sugározták.) A történelmi dokumentumfilm az arisztokrata úrnő, báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életébe, s rajta keresztül az erdélyi magyar történelem és kultúrtörténet kevéssé ismert kalandos részleteibe kalauzolja nézőit.
Az igen alapos, hosszú-hosszú éveken át tartó és szerteágazó kutatásokon alapuló dokumentumfilmet játékfilmes elemekkel egészítették ki az alkotók. Sokféle, ritka történeti dokumentumot használtak fel a filmhez: Szilvássy Carola levelezését gróf Bánffy Miklóssal, Kemény Jánossal, Kuncz Aladárral, többek között. Aztán Carola sokáig zárolt hagyatékát, naplójával, feljegyzéseivel; korabeli híradásokat, fotókat, sőt egy unikális mozgóképrészletet is, a filmkészítés hőskorából.
A címszereplő Ady kortársa, a múlt századelő erdélyi közéletének tündöklő szépségű nőalakja, aki megveti a társadalmi konvenciókat, végtelen szabadságra vágyik és e szerint is él. Címszerepet játszik Janovics Jenő kolozsvári Nóra-rendezésében, filmkészítésben vesz részt, az Erdélyi Helikon mentora, nagyasszonya, a Kolozsvári Nőszövetség elnöke. (A film címe pontosan jelöli meg karakterének dimenzióit: „A maga természete szerint és szabadon”.) Élettörténete maga is kész regény, egzotikus utazásokkal, romantikus kalandokkal, majd egyre inkább felvállalt karitatív, embermentő tevékenységekkel.
S amit láthatóvá tesz a film, az egy ízig-vérig mozgalmas és eleven történelmi portré egy különleges nőalakról, aki évtizedeken át meghatározó szerepet játszott Erdély kulturális közéletében, kultúrájában, politikai életében. Múzsaként, regények hősnőjeként, harctéri ápolóként, gyermekek, árvák megmentőjeként. A film nemcsak közéleti szerepéről tudósít, hanem bemutatja tragikus fordulatokkal is tűzdelt magánéletét, hétéves kisfia elvesztését, nehéz házasságát, hosszú kapcsolatát az író-politikus Bánffy Miklóssal, aki monumentális regényfolyama, az Erdélyi történet nőalakját, Milóth Adrienne-t mintázta róla. (Hagyatékának sorsa is regénybe illően fordulatos.)
A film készítői, Ugron Zsolna, Szebeni Zsuzsa, Bertha Lívia, Molnár-Bánffy Kata és alkotótársaik a hatalmas, összegyűjtött, feldolgozott történeti anyagot egy alig több mint egyórás, igencsak pergő mozgalmas filmmé gyúrták össze, kiegészítve a dokumentumokat szakértői véleményekkel, narrációval, s nem mellesleg a takarékosan adagolt korjellemző, pompás játékfilmes betétekkel. A fikciósított dokumentumfilm-forma tökéletesen működőképesnek bizonyul, a végeredmény egy hatvankilenc perces nézőbarát alkotás, ami nemcsak egy vonzó nőalakot állít elénk, hanem sokféle inspiráló szellemi munícióval is szolgál.
A címszerepet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színésznője, Kádár Noémi játssza. S a filmbeli figura többek között az ő szerepformálásától válik olyan plasztikusan átélhetővé, mozgalmasan elevenné.
Megjeleníti a különc, öntörvényű arisztokrata fiatalasszonyt, színre hozza lényének finom törékenységét, lágyságát és keménységét, játékosságát, szeszélyességét és céltudatosságát.
Kádár Noémi Carolája maga a megtestesült emberi tartás, végtelen szabadság, lelki nemesség, aki a szembetűnő vitalitáson túl is mindig megőriz személyiségéből valamennyi titkot, megfejthetetlen női varázst. Akár a Peer Gynt hagymametaforája esetében, a személyiség opálos páncélzata alatt újabb és újabb rétegekre bukkansz. A kitűnő művész, aki nemrég olyan érzékeny, formátumos szerepformálásokkal lepte meg nézőit Vásárhelyen, mint A doktor úr hűvös, elegáns, kiszámíthatatlan indulatú Sárkánynéja vagy a Sirály elvágyódó, szenvedélyes Nyinája, láthatólag mozgóképen is remekel. Leheletfinom, beszédes mimikával, aprólékosan kidolgozott gesztusokkal, a személyiség és a személyesség erejével. A végtelenül gazdag és kimunkált erdélyi színjátszás letéteményeseként, kultúrák találkozásánál.
A film a Trianon utáni erdélyi világ legendáriumába is bevezeti ifjú és kevésbé ifjú nézőit. „Otthon nélkül senki és semmi nem tud életben maradni” – mondja hősnőnk, a karizmatikus egyéniségű feminista bárónő, Carola. A példázat ereje túlmutat a dokumentumfilmen.
A maga természete szerint és szabadon. Történelmi dokumentumfilm
Forgatókönyvíró: Ugron Zsolna. Rendező: Szebeni Zsuzsa. Társrendező: Bertha Lívia és Ugron Zsolna
Operatőr: Szepesi Dávid. Producer: Molnár-Bánffy Kata
A maga természete szerint és szabadon a Magyar Filmadatbázison
