A II. Hét Domb filmfesztivál
Másodszorra rendezték meg a dél-nyugat magyarországi Komló apró, de annál vendégszeretőbb városában a Hét Domb filmfesztivált. Kis és nagy nevek, nagy és kisfilmek, vidéki hangulat, szeretetteljes fogadtatás és apróbb érdekellentétek egy fiatal, de nagy lehetőségekkel kecsegtető filmszemlén.
A II. Hét Domb Fesztivál tavalyi sikerei után 2018-ban ismét az impozáns Komlói Színház- és Hangversenyteremben került megrendezésre. A szemle fő támogatója a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, a szervezésben azonban Komló város önkormányzata is aktív szerepet vállalt. Mint kiderült, a számomra különösen megnyerő nevű város lakói számára a filmfesztivál egyedülálló lehetőségekkel kecsegtetett. Komlónak nincsen saját filmszínháza, a szeptember 3-tól 9-ig tartó fesztivál ideje alatt azonban ez is megváltozott. A város főtere mellett található Színház és Hangversenyteremben hatalmas filmvásznat húztak fel a szervezők, melyen egész héten a fesztiválra nevezett filmeket és magyar klasszikusokat vetítettek. A kétperces animációs etűdöktől, a kis és nagyjátékfilmeken át a legkülönfélébb dokumentumfilmekig tekinthettek meg alkotásokat a nézők, melyek közül sokat csak itt volt lehetőség nagyvásznon megtapasztalni. A filmfesztiválok többségével ellentétben a Hét Domb vetítéseket egy előzetes online regisztráció ellenében bárki ingyen látogathatta. Személyesen csak a fesztivál utolsó két napján vettem részt, a szervezők azonban elárulták, hogy a vetítések egész héten magas nézőszámmal futottak, sokan a szomszéd városokból és a fővárosból érkeztek, de külföldi területekről is voltak vendégeik Komló lakosai mellett. A fesztivál segítségével tehát a helyi lakosságnak lehetősége volt közelebb kerülni a kortárs magyar filmgyártás alkotásaihoz is, melyre, valljuk meg, nem sok lehetőség nyílik Budapesten kívül.
A filmnézések mellett persze komolyabb tétje is volt a Hét Dombnak. A fesztivál versenyfilmjeit hét különböző kategóriába sorolták, kategóriánként pedig dobogós helyezések kerültek kihirdetésre a fesztiválceremónián. Az általános kategóriákon, mint dokumentumfilm, játékfilm és animáció, külön lehetőséget kaptak a természetfilmek, a diákfilmek és az 5 percnél rövidebb mozgóképes etűdök is, ezzel nagyobb teret biztosítva az alkotóknak: valóban színes versenymezőny jöhetett létre. A döntőbe összesen 58 alkotás került be, melyek közül a fesztivál háromtagú zsűrijének kellett sorrendet felállítania. A zsűrit az előző évben is bíráló Oscar-díjas Rófusz Ferenc vezette, Koltai Róbert és Halmy György társaságában, a gálára pedig szeptember 9-én, vasárnap került sor. Valóságos díjesőnek lehettünk szemtanúi a tágas hangversenyteremben, ahol a hét kategória három különböző helyezettjei mellett a zsűri különdíjakat is kiosztott, valamint az áhított fődíjat, mely a szakmai elismerés mellett egymillió forintos pénzdíjjal jár.
A nevezettek közt egyaránt feltűntek ismeretlen gyöngyszemek, mint a kategóriájában első helyet szerző Baranyi Gábor Benő rendezte Bújócska című rövidfilm, a Budapesti iskola klasszikus elvei szerint amatőr színészekkel, eredeti helyszíneken forgott családi dráma. Moharos Attila dokumentumtrilógiájának befejező része, a Ballada egy szolgafiú emlékére, mely egy székelyföldi szolgasorba taszított testvérpár életének tragikus utolsó fejezetét meséli el, szintén az első trófeát szerezte meg dokumentumfilm kategóriában. A legjobb nagyjátékfilm díját M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor 2017-es filmje, a Brazilok vihette haza. A rendező, a köszönetnyilvánítások után a kisebbségek globálisan átívelő közös tapasztalásáról és a film univerzális értelmezhetőségéről beszélt.
A díjátadások közt zenés performanszokkal tarkított est fénypontja, a fődíj átadása, sokak számára meglepetést tartogatott. A Hét Domb fesztivál szervezői szokatlan megoldást választottak a nagydíj meghatározására. A díjat ugyanis a zsűritől legmagasabb pontszámot szerző alkotás kapja, függetlenül a kategóriától, minden megkötés nélkül. Amit eddig elfelejtettem említeni, hogy a fesztiválon a kevéssé, vagy egyáltalán nem közismert filmek közt egy komoly nemzetközi hírnévre szert tett alkotás is versenyzett, mégpedig Enyedi Ildikó Oscar-jelölt sikerfilmje, a Testről és Lélekről. Egy ilyen mezőnyben valóban nem nehéz megtippelni a befutót, Enyedi pedig rendkívüli érzékenységgel és a tőle megszokott szeretetteljes hálával fogadta a díjat, melynek egymillió forintos pénzjutalmát azonnal fel is ajánlotta fiatal művészek számára. A teremben valahogy mégis érezhető volt egyfajta kollektív kiábrándultság.
A csillogó ceremónia és a színvonalas filmvetítések mellett a szervezők mindent megtettek, hogy az alkotók és meghívottak a szakmai eseményeken kívül is otthonosan érezzék magukat Komlón. Szombat és vasárnap este, a várostól nem messze található fogadó kertjében egy valódi, hamisítatlan magyar lakodalmat hoztak össze, mely a látszólag kifogyhatatlan grillezett ételek és bőségtálak, a helyi termelők által kínált isteni borok, pálinkák és a fesztiváligazgató saját kezű sörkülönlegességének mértéktelen fogyasztása mellett a szakmán belüli kapcsolatok építésére is tökéletes lehetőséget biztosított. A Hét Domb fesztivál egyik legnagyobb erénye pedig éppen ez. Nem feltétlenül a sörkülönlegességekre gondolok, inkább a filmszakmán belüli közösségépítés propagálására, melyre, úgy érzem, jelentősen több időt és energiát kellene szentelnie a mai magyar filmszcénának.
***
Magyar Ferenc fesztiváligazgatóval többek között erről is beszélgettem egy rövid interjú keretében, még a kötelező pálinkakörök előtt.
Miért tartják fontosnak a fesztivál látványosan színvonalas vendéglátását?
MF: Filmesek lévén sokat jártunk fesztiválokra és sokszor nem éreztük azt a körítést, azt az otthonosságot és igényességet, amit elvárnánk tőlük. Bár középpontban nálunk is a filmek szerepelnek, igyekszünk az alkotókra külön figyelmet fordítani, hogy személyesen ők is otthon érezhessék magukat a fesztiválon, ne csak filmjeiket tudhassák jó kezekben.
A fesztivál pályázati pénzből valósult meg, nem szeretném azt az illúziót kelteni, hogy filantrópok vagyunk és saját kasszából hoztuk létre, amit itt lát, a pályázati összeget azonban teljességében arra fordítottuk, hogy a Hét Domb fejlődjön, terebélyesedjen és a résztvevők maximálisan magukénak érezhessék.
Milyen jövőbeli terveik vannak?
MF: A jövő évi zsűri kialakulóban van, és bár nem árulhatok el konkrétumot, annyit elmondok, hogy 2019-ben is lesznek köztük Oscar díjasok. Enyedivel volt lehetőségem beszélni egy fél órát, rengeteg tippet és javaslatot adott a következő évekre. Azt mondta, ha felkérjük bírának, el is fogja vállalni.
Igyekszünk a fesztivál bírálatát megtartani teljes mértékben szakmainak, fontos számunkra, hogy a zsűri függetlenül működjön, és ne tudjon egymás szavazatáról. A három tag külön hozza meg döntését, a szavazatokat pedig egy független bizottság számolja végül össze. Rófusz Ferenc és Koltai Róbert is egyetértett abban, hogy remekül működik a rendszer és kizár minden külső befolyásolást, vagy csalási lehetőséget.
Miért tartják fontosnak, hogy évente változzon a zsűri összetétele?
MF: Már az elején elhatároztuk, hogy minden évben egy főt megtartunk a zsűriből. Rófusz Ferencet tartottuk meg az előzőből és az idei zsűriből is megtartunk majd valakit jövőre, hogy tovább tudja adni a fesztivál rendszerét és hagyományait a többi tag számára. Emellett különösen fontos számunkra a változatosság, hogy ne lehessen megszokni a zsűrit és kiszámítani a döntésüket, így nem csak a szavazást, hanem a döntőbírák változatosságát is bebiztosítottuk.
Milyen kritériumok szerint lehet nevezni filmeket a fesztiválra és mit gondol az idei felhozatalról?
MF: Egyetlen kikötésünk, hogy mindig az előző év januárja óta kiadott filmekkel lehet csak nevezni. Fontos, hogy friss filmek szerepeljenek évről évre a fesztiválon. Az idei felhozatallal kapcsolatban pedig Rófusz Ferencet idézném, aki a tavalyi és az idei fesztivált is végigasszisztálta velünk: „döbbenet, hogy az előző évhez képest mennyivel jobb és mennyivel több film érkezett be hozzánk”. Le a kalappal a magyar filmalkotók előtt!
