A cukrász
Süthet-e kóser tortát egy meleg, német cukrász, volt szeretője feleségének az izraeli kávézójában?
Mitől függ az, hogy kibe és miért leszünk szerelmesek? Tudja-e ugyanúgy szeretni ugyanazt a férfit egy vele azonos nemű férfi és egy nő? Hogyan szeret egymásba két ember, akik egykor ugyanabba a férfiba voltak szerelmesek?
Közhely, de igaz, hogy a szerelem vak, és néha olyan dolgokra késztet, amiket nélküle talán soha nem tennénk meg. Ofir Raul Graizer alkotása tökéletes példa erre, de a cselekmény közben megmutatja azt is, hogy egy lezárt fejezet maga után hagyott érzelmei hogyan indítanak útjára egy újabb történetet. Két ember számára az egyetlen férfi halála új horizontot nyit a bezáródni látszó égbolton. Tomas (Tim Kalkhof), a német cukrász vigaszt keresve érkezik elhunyt szeretője otthonába. Válaszok és a sebeire való gyógyír mellett új munkát, barátokat, sőt talán szerelmet is talál.
Történetünk Berlin belvárosának egy hangulatos cukrászdájában kezdődik. Tomas, a fiatal cukrász fiú saját készítésű tortáival várja vendégeit. Különösen egyet. Oren (Roy Miller), az izraeli vállalkozó üzleti útjai miatt havonta ellátogat a német városba, és visszatérő vendége lesz a cukrász feketeerdő-tortájának, fahéjas süteményéből pedig gyakorta visz haza Izraelben élő feleségének. Az együtt töltött perceket mégsem a sütemények édesítik meg elsősorban, hanem a két férfi között kibontakozó őszinte, mégsem cukormázas szerelem.
A rendező (Ofir Raul Graizer) nagyon érzékenyen és tisztán mutatja meg azt az intimitást, ahogyan két férfi szenvedélyesen szeretheti egymást. Nem direkt és nem tolakodó. Sokkal inkább finom, lágy és érzelmes.
Oren minden hónapban meglátogatja Tomast, majd hazamegy és éli tovább tökéletes családi életét feleségével Anattal (Sarah Adler) és kisfiával (Tamir Ben Jehuda). Ám a férfi egyik látogatása után nyomtalanul eltűnik, Tomas csak Izraelben tudja meg, hogy szerelme meghalt, ő pedig bánatában képtelen elhagyni az országot.
Oren családjának kóser kávézójában találkozik a férfi özvegyével, aki rövid időn belül munkát ad neki. A fiú heteken át némán mosogat és figyeli azt a világot, amiben egykori kedvese élte második életét. Anat hamar megkedveli a szűkszavú idegent, és vacsorázni hívja családi lakásukba. Tomas ajándékba sütött feketeerdő-tortájába, majd magába a fiatal német cukrász fiúba, férjéhez hasonlóan, most a feleség is szerelmes lesz.
Előkerül az imádott fahéjas keksz receptje, majd Tomas klasszikus német süteményei napokon belül hatalmas sikert aratva elárasztják az izraeli kávézót. Moti (Zohar Shtrauss), Anat testvére, nem tudja elfogadni, hogy egy német származású férfi kezében virágzik fel az addig kóser családi vállalkozás. De Oren emléke, Anat és Tomas egykori szerelmének közös tárgya halványulni kezd, és végül egymás karjaiban találnak vigasztalást.
Az elengedés és a gyász utáni, tökéletesnek látszó újrakezdést mégis épp Oren előkerülő régi emlékei teszik tönkre. Tomas Izraelbe érkezésének addig titkolt oka hirtelen kiderül, és Moti száműzi a németet testvére és a kávézó, sőt az ország közeléből.
A film szépen keretezett cselekménye ugyanott, a berlini cukrászda ajtajában ér véget, ahol a történet elkezdődött, és a cukrászhoz most újra izraeli látogató érkezik…
Tim Kalkhof szavak nélkül, mégis mesterien beszédesen alakít. Tomas karaktere legtöbbször csak mimikájával, mozdulataival, szemrebbenéseivel mondja el nekünk érzéseit, gondolatait. Partnernőjéhez, az egyébként általam is kedvelt Sarah Adlerhez képest sokkal nagyobb színészi tehetségről tesz tanúbizonyságot.
A cukrász a Magyar Film Adatbázison