13 év után visszatért a Filmszemle
Több, mint 10 év kihagyást követően idén február 3–9. között 44. alkalommal újra megrendezésre került a Magyar Filmszemle komoly érdeklődést váltva ki a közönségből.
A Filmszemlén 152 film volt megtekinthető baráti áron a Corvin moziban február elején. Az esemény rengeteg érdeklődőt vonzott, hiszen nem csak vetítések, hanem közönségtalálkozók és szakmai programok is várták a résztvevőket. A Corvinban egy komoly, igényes filmes esemény részévé vált a közönség a belépéskor megpillantott kamerák, reflektorfények és a pezsgő emberkavalkád láttán.
A Magyar Filmszemle újra indulásával hozzájárul a magyar filmek népszerűsítéséhez, könnyen elérhetővé teszi őket a nagyközönség számára miközben megerősíti a film médiumának kijáró tiszteletet és a moziba járás szeretetét. Az olyan koradélutáni vetítések alkalmával is, amelyek az általános munkaidőbe estek, változó létszámmal voltak nézők, az esti órák közeledtével azonban egyre tobzódtak a résztvevők a bejáratnál.
A Filmszemlére beküldött több, mint 300 filmből kiválasztottak a héten különböző kategóriát fedtek le: Játékfilmek, Kisjátékfilmek, Dokumentumfilmek, Rövid dokumentumfilmek, Animációs filmek, Animációs rövidfilmek, TV-sorozatok versenyfilmjei.
Február 5-én, szerdán a Kabos teremben vetítették a negyedik Kisjátékfilm blokkot, amely során négy alkotás volt megtekinthető: a Diamond Beauty, az Egy szelet sült, a Szép sárga, és a Štarter.
Korom Anna: Diamond Beauty
A Diamond Beauty (2024) Korom Anna rendezésében a szépségideál, a magány, a függőség és az önkép összefüggéseit mutatja be a plasztikai sebészet és más szépészeti beavatkozásokon résztvevő Mária (Nyertes Zsuzsa) történetén keresztül. Rámutat a már gyerekkorban a nőkbe táplált elérhetetlen szépségideálokra és fantáziákra, amelyek a főszereplő szélsőséges külsejével való obszessziójának gyökereit képezik. Máriát olyannyira beszippantja ez az ördögi kör, hogy végül kórházba kerül. A film prezentálja, hogyan kapja meg még a súlyos egészségügyi és mentális problémák ellenére is azt a szükséges validálást, ami miatt úgy tűnik a szemében, hogy megéri ez az áldozat.
Goretic Péter: Egy szelet sült
A Goretic Péter rendezte Egy szelet sült (2024) film Jack London azonos című novelláján alapszik és egy egyedülálló apa nehézségeit viszi filmvászonra a boxoló egyetlen estéje alatt. A klasszikus lecsúszott, nagyszívű boxoló motívuma könnyen válhat sablonossá, az Egy szelet sült azonban az apa-gyerek kapcsolatokra összpontosít és a csonkacsalád nehéz körülményeire a 2000-es években. A történet tragédiája az idősebb kisfiú azon gesztusában csúcsosodik ki, amikor ő is belép a szülő szerepébe, hogy könnyítsen édesapja terhein.
Hatházi Fanni: Szép Sárga
Hatházi Fanni Szép Sárga (2024) című rövidfilmje betekintést ad az emberi gondolatok, életek mindennapjaiba, amelyeket egy sárga színű kanapé fűz össze. A cselekmény két szereplőjének gondolatait hallhatjuk, ahogyan hangosan mondják maguk elé, amit a film igyekszik kreatívan bemutatni az olyan illúziókeltésekkel, mintha egymással vagy akár egy terapeutával beszélnének. A Szép Sárga kiemeli azokat a pontokat, amelyek mindenki életében jelen vannak és a film végén kitágítva a képet a két szereplő szűk gondolatteréből áthelyezi a fókuszt a kívülre, miszerint mindenki hasonló dolgokon megy keresztül.
Dóczé Péter: Štarter
A Štarter (2022), amelyet Dóczé Péter rendezett, a délszláv háborút követő kiélezett helyzetet mutatja be a Felvidéken egy kisgyerek, Dávid szemszögéből. A film eleinte a gyermeki nézőpontra korlátozódik – szépen fenntartja ezzel azt szorongató gyermeki érzést, amelyet egy idegen férfi és a látszólag ártalmatlan, furcsa kérése válthat ki. A történések valódi jelentésére Dáviddal egy időben jövünk rá szülei reakcióját látva. Amellett, hogy az akkori bűnszervezetek egy megdöbbentő működésére és a civilek (többek között gyerekek) veszélyeztetésére hívja fel a figyelmet, pontosan ábrázolja a gyermeki világot, és hogy hogyan képes azt egy ilyen esemény megrengetni.
Február 6-án, csütörtökön a Radványi teremben vetítették a 2-es számú Kisjátékfilm blokkot, amelyben három kisjátékfilm volt látható: Az utolsó lélek az ördögé, Apajegy, Éhség.
Füzes Dániel: Az utolsó lélek az ördögé
Az utolsó lélek az ördögé (2024) Füzes Dániel rendezésében a népmesék kegyetlen, varázsos világát eleveníti fel három fivér és egy kapzsi apa döntésének következményein keresztül. Az apa gazdagságért cserébe eladja a három fia egyikének lelkét az ördögnek, így halála után fiainak kell választania, melyikük legyen az ördögé. A film kreatívan használja fela szokásos népmesei elemeket, mint a számmisztika vagy a szegény ember legkisebbik fia, amellyel egy komoly hangvételű világban prezentálja a gyerekkorban hallott meséket, miközben komplexen ábrázolja a fivérek személyiségét és megmutatja döntéseik hátterét.
Benkó Tamás: Apajegy
Benkó Tamás Apajegy (2023) című kisfilmje a melanóma veszélyeire mutat rá egy apa-lánya kapcsolaton keresztül: a főszereplő egy elvált férfi, akihez hosszú idő után ellátogat tinédzser lánya. A film során fokozatosan bontakozik ki, az apa távolságtartásának háttere, amely egy rosszindulatú daganat kezelése. A rövidfilm halványan felidézi az Volt egyszer egy nyár (2022) című játékfilmet, amely hasonló módon foglalkozik a depresszióval. A történet a betegség kettejük kapcsolatára gyakorolt hatását ábrázolja és így hívja fel a figyelmet a melanóma veszélyeire és a mutatja be a velejáró elszigetelődés és magány problémáját.
Kapás Tibor Albert: Éhség
A Kapás Tibor Albert rendezte Éhség (2024) film átülteti Murakami Haruki A második támadás egy pékség ellen novelláját az hazai közegbe, amely során a szerző műveire jellemző bénult apátia a humorral keveredik. Felbukkannak a gyerekkori balatoni emlékek, amelyek a Zing Burger kirablásához vezetnek Wagner zenéjének ismétlődő epikus motívumával összekötve. A film ötvözi Murakami világát a humorral és az itthoni közeggel, amelynek eredményeképp egy érdekes és szórakoztató kisfilm jön létre.
A hatalmas, sokszínű filmes kínálat mellett szakmai beszélgetések és közönségtalálkozók gyarapították a Filmszemle programját, ahol a nem csak a szakmai közegnek, de a nézőknek is lehetősége nyílt kapcsolatba lépni a filmek készítőivel. A szervezett programokon túl is folytatódtak a beszélgetések és a nyüzsgés a Corvin mozi folyosóján, így az érdeklődés nem ért véget a műsorfüzet menetrendje mentén.
Somogyvári Gergő: Fanni kertje
A Fanni kertjének (2023) vetítését követően lehetőség nyílt a nézők számára kérdéseket feltenni Somogyvári Gergő, rendező számára a dokumentumfilm forgatásával és a szereplők jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A beszélgetés során betekintést nyerhettünk, milyen volt négy évet forgatni Fannival és Lacival, illetve némileg megismerhettük Fanni jelenlegi helyzetét Hollandiában, valamint Somogyvári Gergő elmondta, hogy a forgatást követően sajnálatos módon Laci elhunyt és segített árnyalni Laci jellemét az általa elmondottakkal.
A 44. Filmszemle rendkívül sikeres visszatérést mutatott 2025-ben, amelynek köszönhetően tovább erősítette a magyar filmes közösség és közönség kapcsolatát, remélhetőleg egy ilyen újra debütálás után a következő években is lehetőségünk nyílik Filmszemlére menni.
