Beszámoló a 35. jubileumi Művészetek Völgyéről
Amilyen gyorsan kezdetét vette, olyan gyorsan véget is ért a 35. jubileumi Művészetek Völgye, Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválja.
Az esemény tíz napon át, száznegyvenezer látogatót fogadott magába, amely a korábbi völgyélményeimhez képest hömpölygő, végeláthatatlan tömegnek érződött. A mulatság négyezerháromszáz programja a három emblematikus falu (Kapolcs, Taliándörögd, Vígánpetend) negyven különböző helyszínén zajlott.
Momentán forever
Ez volt az ötödik fesztiválom a Völgyben, és ahogyan eddig is, ez alkalommal is kijelenthetem, hogy a Momentán Udvarban töltöttem a legtöbb időt. Ez a helyszín olyan, mint egy hosszú távollét utáni anyai ölelés, egy fesztiválon való sátorozás utáni első franciaágyba fekvés, vagy egy forró nyári napon egy langyos zuhany. Jól esik itt lennem, komfortot ad, az otthon melegét, a nevetés felszabadító örömét és a (ki)kapcsolódás lehetőségét.
Teljesen mindegy, hogy más helyszíneken mi a program, mert a fesztivál(baj)társaim és én délután háromkor a legelső sorokból akarjuk nézni a kreativitás csúcsélményét. Az Éjjel-nappal Momentán sorozatszerű dramaturgiájával működő műsora ebben az évben sem okozott csalódást. Alkalomról alkalomra a történet középpontjában álló Andy és Steve kalandos utazásait kísérhettük végig. Az improvizációnak köszönhetően, a közönséget bevonva nem tudhattuk, hogy a következő pillanatban éppen hol leszünk, kik lesznek a szereplők és milyen csavarral bonyolítják a történetet.
Nem csak az Éjjel-nappal Momentán miatt érdemes meglátogatni az udvart, hiszen az összes program, amelyeket az évek alatt láttam, magas színvonalú, olykor edukatív és minden esetben szórakoztató volt. Azonban, hogy kritikával is éljek, ebben az évben a fesztiválon fellépő Schoblocher Barbara lett a Főhős című előadásuk főszereplője. Barbi és a társulat dinamikája számomra nem volt kimagasló, amely probléma nem biztos, hogy a társulatból fakadt. A produkció színvonala így is magas volt, de az eddigi évekhez képest, úgy gondolom, hogy a KAP-al, vagy a Zacher Gáborral közös produkció erősebbre sikerült. Feltehetően Barbi visszafogott civil személyiségének, vagy a komfortzónán kívüli helyzetnek köszönhető, de nem éreztem a kellő kémiát, ezért ez az alkalom a kellemes élmények polcára került.
Külön örömmel töltött el, hogy idén beújítottak egy szív küldi postát, amelyben lehetett üzeneteket küldeni a barátainknak, amit az Éjjel-nappal Momentán előtt két aktuális szereplő hangosan felolvasott.
Záróakkordként fontos kiemelni Farkas Pétert, akiről eddig csak azt tudtam, hogy professzionális műsorvezető. Peti hajlamos átcsúszni a lepacsizós haverkodó férfi imidzsébe, de éles esze, remek átkötései és gyors helyzetfelismerése miatt megbocsájtható neki. Továbbá dj skilljeiről is tanúbizonyságot tett a hiánypótló zenét játszó Talponálló Discoban.
Csekkolj ki, használd a kezed
Eddigi évektől eltérően idén több kézműves programon is részt vettem. Az Evangélikus Udvarban csináltattam egy csillámtetkót, amivel a karomon készítettem kupakból kulcstartót, majd a Diabelli udvarban batikoltunk.
A fesztivál megteremti az alkotás lehetőségét, és a biztonságos közeget, amiben a készítés folyamata értékesebb, mint a végső produktum. Nem kell a legszebbet, vagy a legtökéletesebbet megformálnunk, elég, ha a vidéki levegőt inhalálva a következő programra rohanás helyett az előttünk heverő tárgyra koncentrálunk.
Jó ez a fesztivál, csak beteg ne legyél
A fesztivál területén mindössze egyetlen gyógyszertár üzemel, ami önmagában nem probléma, hiszen falvakról beszélünk és nem várható el, hogy minden sarkon belefussunk egy 0-24-es patikába. Emellett a kihelyezett mentőállomáson bármilyen hirtelen jött kellemetlenségre kaphatunk gyógyszeres segítséget, vagy a véradó helyszínen háziorvoshoz is van lehetőségünk elmenni.
Mi történik azonban, amikor komolyabb a probléma, és mondjuk antibiotikumra van szükségünk? Egy, a helyszínen megtalálható gyógyszerész a fesztivál ideje alatt nyaral, és a legközelebbi létesítmény Tapolcán található. Úgy gondolom, hogy Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválján ez megengedhetetlen, és amennyiben nincs ott az állandó dolgozó, szükséges lenne legalább egy helyettesítőt intézni.
Összefoglalás az összművészetről
A Völgy idén sem okozott csalódást, hiszen a fantasztikus koncertek, a napközbeni programok és a természetközeliség kombinációja a fanyalgók lelkében is békét teremtett. Szóljon a nóta jövőre is, dobogjanak a lábak, fűződjenek a barátságkarkötők és menjen el mindenki, aki a kiszakadna a rohanásból és egy kicsit belefeledkezne az igazi közösségérzetbe!










