Véget ért a 13. MITEM
Tizenöt ország huszonegy társulata, huszonöt előadás és egy hónapon át tartó nemzetközi színházi párbeszéd: május 11-én lezárult a 13. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó.
A MITEM idén is bizonyította, hogy a színház képes kultúrákat, alkotókat és közösségeket összekapcsolni, miközben közös kérdéseket tesz fel szabadságról, identitásról, emberi méltóságról és emlékezetről. A 13. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó méltó módon erősítette meg mindazt, amit a Nemzeti Színház immár több mint egy évtizede következetesen épít: a színház nemzetközi nyelv, amely kultúrákat, alkotókat és közösségeket kapcsol össze.
A 13. MITEM programja idén is a klasszikus művek kortárs értelmezéseire épült: a meghívott alkotók a hagyomány és a jelenkor kérdései között teremtettek eleven párbeszédet. A fesztivál előadásai különböző kulturális és színházi nyelveken szólaltak meg, mégis közös emberi tapasztalatokat hordozva beszéltek szabadságról, identitásról, hatalomról, kiszolgáltatottságról, öröklött traumákról vagy éppen a remény lehetőségéről. A fesztivál idei krónikái is ezt a sokszínűséget tükrözték. A belgrádi Nemzeti Színház Képzelt beteg előadása a színház önreflexív játékosságát állította középpontba, míg a Feledi Project és az Asterion Project Kanáripaprikás című produkciója különleges, tükörszerű világot teremtett mozgás, zene és személyes emlékezet találkozásából. A bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház Stuart Mária előadása a hatalom és bezártság tragikus természetét vizsgálta, a holland Pier21 Madarak című produkciója pedig az emberrel együtt lélegző táj érzékeny költészetét hozta közel a közönséghez.
Stuart Mária fotó: Eöri Szabó Zsolt
A katalán Tarsius az élet csapdahelyzeteiről beszélt megrázó pontossággal, a szkopjei NI Török Színház Amadeusa az alkotói zsenialitás és a tükröződések drámáját állította színpadra, míg a kazanyi társulat Lelkem kukoricája című előadása Csehov világát idézte meg különleges tatár kulturális közegben. A nápolyi Pinokkió – Mi, egy ember a sérülékenység, az elfogadás és az emberi méltóság kérdéseit feszegette, a Szabadkai Népszínház Akváriuma pedig öröklött traumákról és generációkon átívelő hallgatásokról beszélt megrendítő erővel.
A MITEM továbbra is olyan találkozási pont, ahol a különböző színházi formák és gondolkodásmódok gazdagítják egymást. A fesztivál évről évre bizonyítja, hogy a színház képes közös nyelvet teremteni eltérő kultúrák, történelmi tapasztalatok és világlátások között. A visszajelzések alapján világosan látszik: a MITEM hozzájárult ahhoz, hogy a magyar színházi élet nyitottabbá, nemzetközileg érzékenyebbé és kapcsolódóbbá váljon. A Nemzeti Színház számára a fesztivál nem pusztán kulturális esemény, hanem hosszú távú művészeti és emberi kapcsolatok építésének terepe. A 13. MITEM lezárult, de az itt megszületett találkozások, szakmai párbeszédek és közös élmények tovább élnek. A színház — minden nyelvi, földrajzi és kulturális különbségen túl — ismét bebizonyította: képes közösséget teremteni.
