Nyerges Gábor Ádám új kötete
A 89. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Nyerges Gábor Ádám negyedik, Berendezkedés című verseskötete a PRAE.HU gondozásában.
Könyvbemutató 2018. június 4-én, hétfőn, 17 órától az Írók Boltjában, illetve június 8-án, pénteken, 19 órától a Fugában.
Fotó: Kis Norbert
Június 4-én, az Írók Boltjában, 17 órától Hercsel Adél beszélget a szerzővel új kötetéről,
június 8-án, a Fugában, 19 órától Fehér Renátó lesz a beszélgetőtárs, zenél: Palágyi László.
A belépés mindkét alkalommal ingyenes, a könyv a helyszínen megvásárolható.
Nyerges Gábor Ádám (a PRAE.HU 2018-as szerzői körében) június 9-én, szombaton 15 órától dedikál a Könyvhéten a József Attila Kör Vörösmarty téri standjánál, valamint június 10-én, vasárnap 16 órától dedikál a Fiatal Írók Szövetségénél, szintén a Vörösmarty téren.
A szerzőről:
Nyerges Gábor Ádám 1989-ben született, Budapesten. Író, költő, az Apokrif alapító főszerkesztője, az ART7 szerkesztője.
Eddig három verseskötete (Helyi érzéstelenítés – 2010; Számvetésforgó – 2012; Az elfelejtett ünnep – 2015), illetve egy kisregénye (Sziránó – 2013) jelent meg. Mire ez a nap véget ér című, második regényének megjelenése jövőre várható.
A könyv fülszövege:
„Valaki bebugyolálja magát szavakba tetőtől talpig. Mintha a szó zokni, cipő, sál is, sapka is volna! Talán valóban az. Miért csinálja? Hogy ne fázzon! Védekezik a mindenféle hideg ellen, itt Budapesten.
Itt él a költő, egy fiatal férfi, hol túl a szerelmen, hol a szerelem törékeny burkában, de amikor túl rajta, akkor se kívül – sohase kívül. Valahogy mindent behálóz a szerelem: boldogságot és boldogtalanságot, reményt és reménytelenséget, óriási bizalmat és nagyjából ugyanakkora kételyt is. Csoda-e ilyen körülmények közt, ha egyszerre gunyoros is, szentimentális is? Hol vagytok, feleség, család, hírnév, barátok koszorúja? Hol vagy, élhetőbb, méltóbb élet? – ezen agyal, közben egy erkély korlátjára hamuzik, közben a légnemű és elérhetetlen, távoli felhőket vizslatja egy detektív makacsságával, hátha megtud tőlük valami egészen személyeset.
Telik az idő, egyre érettebb bizonytalanságokat görgetnek a napok, ő pedig figyel, csak figyel lankadatlanul. Mivel alanyi költő, elsősorban magát figyeli, gyanakvóan, kíméletlenül és odaadóan.
Lassan berendezkedik.”
Kántor Péter
*
Két vers a könyvből az Art7-en:
*
