Magyar tragédia

|

 Bornemisza Péter mondásai

Miért érdekelte Monori Lilit Bornemisza Péter?

Adódik mindjárt a divatos válasz: az urizálás, a feudális habzsolás indulatos kritikusa Szophoklész Elektrájának iskoladrámává történt átdolgozásával nem a görög drámát idézte meg, hanem az antik anyag nem is annyira átdolgozásával, mint inkább átlényegítésével magyar tragédiát hozott létre.

Monori-vlcsnap-2014-12-01-01h36m32s128

Monori Lili

A magyar tragédia – és most már nem a formáról beszélünk – az országra fittyet hányó magyar főurak nagyzolásában, álkereszténykedésében, a nemzet részekre szakítottságában áll. Kézenfekvő, állítanák sokak. És épp ez okból valószínűsíthető, hogy Monorit e feltevés is sérti. Őt nem a párhuzam lehetősége, vagy az 1558 és a 2014 közé betuszakolható egyenlőségjel izgatta. Inkább a diktatórikus vonások természete, és a látszólag különböző természetű diktatúrák párhuzamos vonásai. A játéktér közepén fekvő Újlaki Béla révén még egy Hamvas Béla-gondolatot is beépít az előadásba az ájult állapotba taszított társadalmakról, és több ízben utal Borzsák István eszmefuttatására a határvonalon élők apokaliptikus gondolkodásnak megfelelő krízishelyzeten alapuló időszemléletéről. Fentieknél tapinthatóbban foglalkoztatta viszont a harag saját nyelvre fordított, lendületes megfogalmazása, de nem a politikai-közéleti aktualizálás, hanem a lelkiismereti törésvonalak mentén. Monorit Bornemisza indulata fogta meg, ab ovo az egész világ ellen érzett didaktikus hangvételű gyűlölete. És ha már az egyénített anyagoknál, meg az egész világgal szembeni hadakozásnál járunk, mi más jelenhetne meg a diktatúrák kapcsán, mint a Szentkirályi utcai pince – más szóval a szabadság – elvesztése, és mi más Elektra és Klütaimnésztra konfliktusán keresztül, mint egy kimúlt házasság története. (A nevek elhagyásával és némi áttéttel természetesen.) Két egymáshoz szóló, egymás mellett mégis könyörtelenül elbeszélő ember.

Monori végül mindig visszakanyarodik. Vissza Beckett, Shakespeare, Hemingway, Faulkner, Puskin, Dosztojevszkij, Woolf, Eizenstein, jelen esetben Bornemisza szövegeiből, vissza a Szentkirályi utcába, a dohos pincébe, a családi színházba, és egy valaha közösen felépített otthonba, Kisorosziba.

(A Monori Lili Egyesület előadása a Dover Clubban.
Szereplők: Monori Lili, Székely B. Miklós, Székely Rozália, Újlaki Béla)

CÍMKÉK: