A Hedda Gabler a POSZT-on
A szigorú, a maszkulin édesapa emlékétől szabadulni nem tudó femme fatale és a pizsamanadrágos, a nagynénik által elkényeztetett férfi közös drámája a Hedda Gabler Marosvásárhelyen.
Bíró József, Varga Andrea Fotó: Bíró István
Élőképpel nyitja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a 18. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenydarabjaként bemutatott Hedda Gabler című előadását. A címszereplő háttal nekünk, meredten nézi Henrik Ibsen felnagyított fotóját, amelyen olykor különböző színek futnak végig, valamivel később torz fintort vág a norvég klasszikus arcképe. Kihunynak a nézőtér fényei, és szól Boros Csaba elektronikus passiója a megtévedt lélekről, miközben a fiatalasszony lép egyet, majd tétova mozdulatot tesz a kép irányába, de megérinteni képtelen és nemcsak a távolság miatt.
Ibsen fényképe a falon nemcsak a meghaladhatatlan, hanem egyenesen az elérhetetlen apát jelenti, akinek sohasem lehetett megfelelni, amíg élt, és ezzel alapjaiban határozta meg, elhunyta után is, lánya, Hedda Gabler sorsát.
Bartha László Zsolt, Kádár L. Gellért, Varga Andrea Fotó: Bereczky Sándor
A Hedda Gabler című drámában a címszereplő titokzatos megfejthetetlensége mellett fontos, hogy a férj, Jörgen Tesman ne legyen túl gyenge, különben hamar eltűnik a süllyesztőben az előadás tétje. Keresztes Attila rendezésének az az érdekessége, hogy bár az előbbiek ellenére elrajzolt alak a művelődéstörténész, és nehezen képzelhető el az akaratgyenge férfi és a könyörtelenül hideg nő az ágyban, de mégis a két nagyszerű színész játéka egyben tartja a feszes ütemű produkciót.
Az infantilis Jörgen Tesman a pipogyasága ellenére kerül közel a szívünkhöz, hiszen Bartha László Zsolt alakításán érezni az önérzetében sértett hímet. Például ahogy leeresztett nadrággal közeledik a feleségéhez. Aztán amikor megpróbál, persze sikertelenül, némi aggódást kihallani Hedda hangjából. De játéka legösszetettebb akkor, amint a Brack bíró (Bíró József) által szervezett bacchanália után hullarészeg, és szimultán látszik az ölelésre vágyó házastárs, az irányítható, gyermeki lelkületű férfi, és főleg a tehetségesebb kollégájára teljes joggal féltékeny, nem túl kreatív szobatudós.
Bartha László Zsolt és Varga Andrea
Varga Andrea Hedda Gabler szerepében hányavetien kapkodó pillantásokkal veszi birtokába a házat, amelyet férje jóval anyagi lehetőségeiken túl, éppen az ő, a felesége kedvéért vásárolt meg. Hedda az új ketrecébe zárt puha léptű vadmacska a lila színekben játszó lelki boncteremben. Ez a nő tudott nagyot akarni, szeretni és élni valaha. Mára már nem viseli el a fényt, a friss levegőt, mert eltáncolta az utolsó taktusokat, és kifutott alóla az idő. Nem épít, merő dacból rombol, mert a jövendő élete Tesmannal, valamint az őt körülvevő férfiak közelítési kísérletei semmi jót sem ígérnek. Szinte a beszéd értékével bírnak a belsejében dúló viharról a puhány férj mentegetőzéseit hallván a lehunyt szemhéjak alól olykor előgördülő könnyek, az ülőhelyzetben a combok alá szorult kezek mereven kinyújtott ujjai, megint máskor az egyébként katonás feszességgel tartott felsőtest az idő múlásával mind gyakoribb meggörbülései. Megkapó a színésznő törékeny teste, Hedda személyiségének mindvégig éreztetett ereje valamint a tér metsző dinamikája.
Ejlert Lövborg az egyetlen, akinek jövője lehet(ne), de saját gyengesége mellett, folyton visszahúzza őt a körülmények hatalma. Kádár L. Gellért kevés vonással, de annál magabiztosabb lendülettel játssza a tehetséget, aki örök ígéret marad, és kiábrándító véget ér.
Kilyén Ilka, Bartha László Zsolt Fotó: Bereczky Sándor
Szőke Zsuzsi látványterve a polgári szoba komfortosságát visszájára fordítja. A pamlagok nem a meghitt beszélgetések színtereiként szolgálnak, hanem a különleges proszektúra boncasztalai, például amint Hedda és Ejlert Lövborg szenvedélyes, szerelmi kettősét figyeli közvetlen közelről, ám merev arccal Tesman. Ahogy a zongora sem a művészet szimbóluma ezúttal, hiszen a pisztolyoknak ott a helyük valahol a húrok között.
A szigorú, a maszkulin édesapa emlékétől szabadulni nem tudó femme fatale és a pizsamanadrágos, a nagynénik által elkényeztetett férfi közös drámája a Hedda Gabler Marosvásárhelyen. Egy lassúdad mozdulattal kezdődik a játék, hogy aztán annál gyorsabban dördüljön el az öngyilkos fegyver a zárlatban. Nem lehet elrejtőznünk az elődök árgus szemekkel figyelő, elvárásokat támasztó tekintete elől, sejtetik a feszült hangulatú előadás alkotói.
