A bronz és a holdfény igézetében

Szabó György kiállítása az Art Salon-Társalgó Galériában

Sokféle stílus tobzódik a kiállításon, de a bronz, a maradandó dominál és belopja magát a szívedbe.

Józsefet eladják

Különös alkotó Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész – sok arca van. Itt a Társalgóban három korszakát is láthatod. Elsőre megkapóak a bibliai témájú érmei (Józsefet eladják Egyiptomba, vagy Izsák megmenekül, mindkettő bronz, 15 cm, 2008) A néző számára megejtő, hogy a domborművet mintegy szét kell szálazni, hogy a biblikus történet szereplőit „meglássa”. Pedig ott van, csak – ha lehet ilyet mondani – absztrakt-valóságtorzított mivoltában. Az esemény (József eladása) tragikuma tökéletesen átjön ebben a voltaképp kicsinyített elbeszélésben.

A kiállítás második nagy egysége az Angyalház nevet kapta (2018, fa, papír, fény) – nem tudom leírni: egy fényoszlop, keresztcsíkokkal, ráadásul interaktív mű, ha közeledsz hozzá, változnak a vonalak, az egész olyan, mintha észlelne téged és barátkozni akarna veled. Ennek a kisebb variációit láthatod a középső terem falain.

Angyalház

Az egészben az a döbbenetes, ahogy az érmék klasszikus (absztrakt) elbeszélőmódja mellett egyszer csak a legmodernebb, interaktív-mobil megoldásokra tudott váltani, a nézőt megragadó, mondanám, bekerítő módon. Mert nem tudod szavakkal leírni, csak zsigerből átélni, miközben nem tudod a szemed levenni róluk, mert világítanak: kairos – ritka művészi siker-pillanat.

És itt van egy ugyancsak zavarba hozó szobor-építmény. (Katedrális, viaszveszejtéses bronz, vas mészkő, 1983-ból.) Egy templomtornyot látsz, a mű címének megfelelően, de egyben azt is észleled, hogy ez a szent épület veszélyben van, összeomlás fenyegeti, mintha magába akarna dőlni. Ugyanakkor azt is érzékeled, hogy a szobor-építmény ellenáll a sors kezének, és megtartja magát, él és áll. E két mozgás dinamikájának pillanatát kapta el a bronzszobor (ill. építmény).

Hajós pénzek

Vonzódom a kisplasztikák rejtvényeihez. Külön sorozat a kiállításon a Hajóspénzek (2005, bronz) darabjai. A sorozat nevét onnan kapta, hogy mindegyik darabján kivehető egy hajó ilyen-olyan elvont, mesebeli domborulata – de nem tenger-hajó-mese a bronzérme, hanem valami irracionálisan megszólaló legenda darabjait rögzítette a művész. Megfejtendő feladvány ez is. Csak állsz és tanakodsz előttük. De hát ez a műalkotás feladata: elidőzni előtte és magunkba fordulva megfejtés után keresgélni – úgyse találjuk meg, de a keresés maga az élmény.

Ugyanebben a teremben láthatod az Üstökös csapdája sorozat egy darabját. (Bronz, vas márvány 2005, 2008.) Számomra e csapda hajóra emlékeztet – mondjuk Heyerdahl egykor legendás óceánt átszelő, Afrikából Dél-Amerikába ősi szerkezettel eljutó hajójára. De ez csak futó benyomás. Ami megragad, az a szinte grafikus alakzat, ami valójában bronzpálcikákból és síkokból konstruált szerkezet. A kiállítás egyik fő látványossága.

Üstökös csapda

A kiállításon találkozhatsz Borsos Mihály művészettörténész gazdagon illusztrált tanulmánykötetével, ami a művész szinte teljes oeuvre-jét bemutatja. Az album különlegessége, hogy egy-egy mű készülésének történetével lep meg: hogyan lett néhány grafikus vázlatból első, második és végleges szobor. (Kossuth Kiadó, 2012.)