Kincsek Szent Márton szülőföldjéről

|

Kiállítás a szombathelyi Iseumban és a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban

A rómaiak, a herulok, a gepidák, a longobárdok, az avarok, a frankok erre jártak, s egyik-másik nép több generációja is itt élt, de aztán mi lett velük?

SztMartonFibula0c

Jöttek-mentek vagy maradtak, s ha maradtak, akkor mi maradhatott utánuk? A római birodalom utakat, épületeket, víziorgonát, mozaikpadlót, sok-sok tárgyat hagyott ránk, s nem minden római hagyta el ezt a földet. Ameddig hagyták, tovább élt itt utódaival. Akik jöttek és itt tudtak élni – ameddig hagyták őket –, akkor azok is. A föld megtartja azt, aki megbecsüli. Az ember pedig nyomot hagy. Egyikünk-másikunk tárgyakban is.

Szombathely – bizonyíthatóan – ősidők óta lakott. Claudius császár I. u. 43-ban colonia rangra emelte (Colonia Claudia Sabariensum). Itt született ezerhétszáz évvel ezelőtt római katona fiaként az ókori Európa egyik nagy szentje, Franciaország védőszentje, Szent Márton. Ligugében, 361-ben megalapította az első európai szerzetes kolostort. A galliai Toursban lett püspök (nem akarta, hogy megválasszák, de a ludak gágogása elárulta – ennek emlékére eszünk ősszel zsíros libavacsorát). Hittérítő volt, életét csodák és gyógyulások kísérték.

SztMartonSisak2

A Szent Márton emlékév alkalmából tudományos gondossággal kiállításokat rendeztek Kincsek Szent Márton szülőföldjéről címmel. Nincs tárgyi emlék Szent Mártontól, „csak” gyönyörű és különleges tárgyak a helyről, arról a vidékről, ahol született. Páratlan régészeti anyagot sikerült összegyűjteni a Kr. u. első évezred eleddig kevéssé ismert századaiból. A szombathelyi Iseumban Szent Márton korának római gyökereitől kezdve követhetjük nyomon Pannónia és Savária történetét, míg a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban Szent Márton a keresztény szerzetes és püspök kora, valamint az azt követő századok tárgyaival ismerkedhetünk. Az apró arany, bronz tárgyakon keresztül érzékelhetjük a kereszténység terjedését, azt, ahogyan a kultúrák keveredtek, ahogyan mívesebb és kevésbé míves küllemben egyre több formában használták a jelet.

SztMartonuveg

Legkorábbi bemutatott tárgy egy I. századból való bronz Fortuna szobor, s különleges a 4. századból való üvegkancsó és üvegpohár. A korai keresztény pannóniai emlékek közül látunk a Nagy Konstantin-kor végéről orrvédő lemezt Krisztus-monogrammal. De van itt hun áldozati együttes, egy aranyos íj teljes garnitúrája, de előkelő germán nő ékszereit is megcsodálhatjuk. Gyönyörű és finoman munkált a korai avar korból származó szalagfonattal és állatornamentikával díszített korongfibula, no és itt a Nagyszentmiklósi kincs (a kora középkori Közép- és Kelet-Európa egyik legértékesebb lelete) 9. számú csészéje, amelyet ez alkalomra a Kunsthistorisches Múzeum kölcsönzött.

Egy kevéssé ismert kor ritkaságai kerültek szemközelbe.

Szent Márton és Pannónia. Kincsek Szent Márton szülőföldjéről.  A kiállítás megtekinthető az Iseumban november 30-ig, a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban szeptember 30-ig.

SztMartonb

CÍMKÉK: