Szent Benedek és a bencés spiritualitás
Szerencsére vannak olyan helyek az országban, amelyek valódi fölszabadulásként élték meg a rendszerváltozást. Ezek egyike kétségkívül Pannonhalma.
Bonifaz Gallner: Regula Emblematica Sancti Benedicti, Bécs, 1780
Még sokan emlékezhetnek a nyolcvanas évek Pannonhalmájára, amikor kedvelt turistacélponttá lett a monostor, de minden erőfeszítés ellenére is a szocializmus avítt levegője lengte be a helyet, amelynek igazi szimbolikus tartalmat a Ciklámen Tourist helyi kirendeltsége adott napszemüveges főnökével. A kilencvenes években aztán nagyszabású fejlesztés kezdődött: megújult az épületegyüttes, a gimnázium épülete, borászat épült, vendéglő, látogatóközpont, hogy mára valóban egy teljesen megújult bencés monostor fogadja a látogatókat s kínáljon maradandó élményt.
Az állandó kulturális kínálat mellett rendre sor kerül fesztiválokra, kiállításokra is, amelyek közül kiemelkedik a faluban álló, nagyszerűen felújított majorságban idén látható Szent Benedek és a bencés spiritualitás című. A kiállításnak különleges jelentőséget ad, hogy a részben elősorolt fejlesztések és új beruházások, a korábbi évtizedek levendulaüzlete után a bortermelés, teakészítés stb. beindulása azt sejtette, mintha a bencés jelmondat két imperativusából: ora et labora („imádkozzál és dolgozzál!”) az utóbbira tevődött volna át a hangsúly.
Ez a kiállítás azonban éppen az előbbinek a fontosságát és primátusát mutatja be, s azt, hogy a kétkezi vagy a szellemi munka, a művészi alkotás hogyan áll az elmélkedés, az imádságos élet szolgálatában. A kiállítás kora középkori templomok sötét homályosságát megidéző tereiben a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria mellett a pannonhalmi apátság illetve osztrák és német bencés monostorok gyűjteményeiből, könyvtárából, kincstárából származó jellegzetes tárgyakat állítottak ki.
Adelheid-kereszt, XI. század
Különösen gazdag az az anyag, amelyet az ausztriai St. Paul in Lavanthal apátságból kapott kölcsön a kiállítás. Kódexek, metszetek, ősnyomtatványok, a misékhez és szertartásokhoz használt különleges ötvöstárgyak mellett látható az igazán unikumnak számító Adelheid-kereszt. A külön fülkében elhelyezett, egészen közelről szemügyre vehető ereklyetartó nemcsak kivételes díszítése, hanem magyar vonatkozásai miatt is szinte kötelezően látnivaló darab. Adelheid (vagy Adelhaid), magyar királyné, I. László király felesége ajándékozta ereklyeként Krisztus keresztjének egyik nagyméretű darabját valamint hetven aranydarabot a St. Blasien apátságnak, amelyből aztán drágakövek és ókori gemmák fölhasználásával a XI. század végén megalkották a kereszt előoldalát. Mivel a kiállításon valóban egészen közelről vizsgálható meg a kereszt, lehetőség nyílik a díszítés minden egyes elemének alapos tanulmányozására. Ha csupán ez az egy tárgy lenne kiállítva, ezért az egyért is érdemes lenne fölkeresni a kiállítást.
Míg azonban a kiállítótérben a tárgyak és a mellettük, valamint a falon és padlón elhelyezett magyarázatok és idézetek nyújtanak fogódzót a látogatónak, a gazdag anyag és a címben megjelölt fogalom mélyebb megértésében a szép kiállítású katalógus segít. Ebben a könyvben nem egyszerűen a kiállított tárgyak reprodukcióit és rövid leírásukat olvashatjuk újra, hanem átfogó tanulmányok járják körül a bencés lelkiség kérdéskörét.
Antependium a zárai bencés templomból, 1360 körül Iparművészeti Múzeum, Budapest
Külön fejezet szól Szent Benedekről, a Reguláról, a bencés liturgiáról, a rend magyarországi történetéről stb., amelyeket magyar és német bencések, vagy a bencés rendhez szoros szálakkal kötődő kutatók írtak (a tanulmányok és a magyarázó szövegek egyszerre olvashatók magyarul és angolul). A jól végiggondolt, gondosan megtervezett és megvalósított kiállítás így valóban képes bemutatni a Magyarországon több mint ezer esztendeje jelen lévő bencés rend igazi, a nagyközönség előtt nagyrészt rejtve maradó arcát. Mindezért csak dicséret illetheti a kiállítás kurátorát, Kusler Ágnest.
Szent Benedek és a bencés spiritualitás / Saint Benedict and Benedictine spirituality, szerkesztette/Edited by Kusler Ágnes, Pannonhalmi Főapátság, 2015, 200 oldal
A kiállítás szeptember 30-áig tekinthető meg a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban
