Tízéves az Apokrif

|

Indulásának 10. évfordulóját ünnepli az Apokrif irodalmi folyóirat

Az Apokrif folyóiratot 2007-ben alapította három pályakezdő író, Nyerges Gábor Ádám mellett Török Sándor Mátyás és Tarcsay Zoltán, valamint Fráter Zoltán író, irodalomtörténész.

Az Apokrif szerkesztősége 2017-ben         Balról: Fráter Zoltán, Bödecs László, Evellei Kata, Mizsur Dániel, Murzsa Tímea, Nyerges Gábor Ádám, Gál Soma, Veress Dani, Reichert Gábor         Fotó: Bánkövi Dorottya



Március végi tavaszi lapszámával tizedik évfolyamába lép az Apokrif irodalmi folyóirat – mondta el az MTI-nek Nyerges Gábor Ádám főszerkesztő, aki kitért arra is: az ünnepi lapszámban az Apokrifben indult vagy a folyóirat állandó szerzőinek számító irodalmároktól kért írásokat olvashat a közönség.

Hozzáfűzte: a tavaszi kiadvány képrovatának tartalmát a korábbi lapszámok legemlékezetesebb képanyagait adó képzőművészek – többek között Csató József, Kabai Lóránt, Kaliczka Patrícia, Opánszki Tamás, Szalay Péter és Tranker Kata – új alkotásaiból válogatták össze. A jubileumi lapszámban mások mellett Bognár Péter, Bödecs László, Fehér Renátó és Halmi Tibor versei, valamint Szendi Nóra, Torma Mária és Bali Farkas egy-egy prózája is szerepel.

Az Apokrif folyóiratot 2007-ben alapította három pályakezdő író, Nyerges Gábor Ádám mellett Török Sándor Mátyás és Tarcsay Zoltán, valamint Fráter Zoltán író, irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) docense.

A főszerkesztő az MTI-nek hangsúlyozta: az Apokrif abban emelkedik ki az irodalmi folyóiratok közül, hogy már akkor berendezkedett a legfiatalabb pályakezdők közlésére, amikor ez még nem volt annyira bejáratott jelenség a többi lapnál.

Az eleinte csak kis példányszámban kiadott, negyedéves lap fokozatosan vált kortárs irodalmi műhellyé, amelyben nemcsak a fiatal magyar irodalom jó néhány fontos szerzője kezdte pályáját, hanem olyan írók is publikáltak az évek folyamán, mint Borbély Szilárd, Esterházy Péter, Garaczi László, Háy János, Márton László, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Szálinger Balázs és Térey János – idézte fel.

A lap megmaradásához elengedhetetlen volt az ELTE Bölcsésztudományi Kar hallgatói önkormányzatának támogatása, valamint az elmúlt években a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is hozzájárult az anyagi feltételek megteremtéséhez – mondta el Nyerges Gábor Ádám. Megjegyezte: az Apokrif fennmaradását az “olcsóságának” is köszönheti, ugyanis a szerkesztőség és a szerzők is mindössze jelképes összegért vagy ingyen dolgoznak a lap számára.

Kiemelte: a folyóirat a Fiatal Írók Szövetségével (FISZ) közösen saját könyvsorozatot is jegyez, amelyben ez idáig Bödecs László, Juhász Tibor, Szendi Nóra és Stolcz Ádám első könyve jelent meg, idén pedig Csillik Kristóf, Mizsur Dániel és Németh Gábor Dávid versesköteteivel folytatódik a sor.

Nyerges Gábor Ádám szerint a szerkesztőség tervei közt szerepel egy a folyóirat történetét feldolgozó, rövid portréfilm bemutatása, egy új szépirodalmi antológia megjelentetése, a lap online felületének megújítása, valamint kiállítással egybekötött, nagyszabású felolvasóest szervezése is.

A folyóirat tematikus, ünnepi lapszámában olyan szerzőitől kért írásokat ad közre, akik a lapban indulása óta, akár egy-egy hosszabb időszakban, akár mindvégig ott publikáló, nem egyszer az Apokrif hasábjain is indult, rendszeres alkotóik voltak. Az ünnepi szám képrovata is exkluzív, reprezentatív válogatás eredményeképp jött létre, a korábbi lapszámok legemlékezetesebb képanyagait szolgáltató képzőművészeket kértek föl a szerkesztők, hogy egy-egy művükkel járuljanak hozzá a jubileumi gyűjteményhez. Az Apokrif tavaszi száma e kivételes alkalomból a szokásosnál nagyobb, extra terjedelemben, kizárólag szépirodalmi publikációkat tartalmazva jelenik meg. A borítón Molnár Judit Lilla külön ez alkalomra készült akvarellje látható.

A most induló évfolyamtól kezdve megújult összetételben folytatja a munkát az Apokrif szerkesztősége: a prózarovat élén régi-új szerkesztő, a laphoz két év szünet után visszatérő Reichert Gábor dolgozik, a kritikarovatot a távozó Tóth Anikótól Mizsur Dániel veszi át, míg az önálló rovatként ebben a lapszámban debütáló műfordítás-rovatot Gál Soma vezeti. A lap stábja két új munkatárssal, szerkesztőségi asszisztenssel is bővül Bali Farkas és Csillik Kristóf személyében.

Tartalom:

Evellei Kata: mínusz, Etetés (versek)
Bödecs László: Nem volt esély, Sehol (versek)
Nagy Hajnal Csilla: Csontvezetés (vers)
Vass Norbert: Kék Szimó (novella)
Hyross Ferenc: ceyx tengerszemmel ébredt (vers)
Palágyi László: Nélküled Budapest (vers)
Fehér Renátó: Pompeji Szálló, logopédia (versek)
Juhász Tibor: Anna öregei (novella)
Norman Jope: Félrevert harangok, Napsütötte széles utak (Tarcsay Zoltán versfordításai)
Kerber Balázs: Conquest (V.) (versciklus – részlet)
Mizsur Dániel: Folyam (vers)
Csillik Kristóf: Hímoroszlán (vers)
Bali Farkas: Banyópinyó (novella)
Stolcz Ádám: A pszichopata, Tanár (versek)
Szendi Nóra: Kapirgálni jó (novella)
José Luís Peixoto: Szoba (Gál Soma versfordítása)
Halmi Tibor: Az őstulok árnyékában (vers)
Tamás Péter: Dögville (novella)
Radnóty Zoltán: Az angyal eljövetele (vers)
Nyerges Gábor Ádám: Leginkább (vers)
Németh Gábor Dávid: cukor (vers)
Vajna Ádám: Utolsó nyár a Paradicsomban (vers)
Tinkó Máté: Függések (vers)
Bezsenyi Tamás: Hiánytalan (novella)
Bognár Péter: A fényes rend (versciklus – részlet)
Torma Mária: Milleniumi dolgozó (regényrészlet)
Török Sándor Mátyás: Egy asztalnál, Levegő (versek)
*
veress dani: Magánapokrif (esszé)

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

CÍMKÉK: