Elit játszma
Túlgondoltság ide, túlidealizált főhősnő oda, az Elit játszma jó film lett, csupán Aaron Sorkin eddigi műveihez képest csalódás.
Jessica Chastain, Idris Elba
Jelenleg nincs Hollywoodban még egy olyan forgatókönyvíró, akinek kézjegye ilyen markánsan jelen van az elkészült alkotáson, mint Aaron Sorkiné. Antihősei szájába adott dinamikus szövegei, és azok tragédiái az utóbbi évek legszórakoztatóbb, ugyanakkor legdrámaiabb életrajzi filmjeit termelték ki . Elég csak A közösségi hálóra vagy a szenzációs Jobsra gondolni. Ellenben a most terítékre kerülő Elit játszmán észrevehető, hogy Sorkin nem olyan jó a kamera mögött, mint tollal a kezében, sőt láthatóan kissé szerelmes saját műveibe.
Történetünk főhőse Molly Bloom (Jessica Chastain) tehetséges síelő, akinek egy súlyos sportsérülés fiatalon keresztülhúzza a karrierjét. Azonban ahelyett, hogy felépülése után egyből egyetemre menne, pénzt akar keresni. Így hozza össze a sors Dean Keith-tel, aki bevezeti az illegális pókerjátszmák világába.
Molly okosan keveri saját lapjait és rövid időn belül túlnő mesterén, ő lesz a francia kártyajátékestek koronázatlan királynője. De egyre mélyebbre kerül és egyszer arra ébred, hogy már nem mérhető zsetonban az előtte tornyosuló, rohamosan növekvő tét.
A történet tökéletesen illeszkedik az utóbbi években Sorkin által írt forgatókönyvek mintájába. A probléma ott kezdődik, hogy a direktor messze nem rendelkezik (egyelőre?) Fincher vagy Boyle rendezői kvalitásaival. Az elején ugyan még csak-csak próbálkozik, hogy emlékezetes beállításokkal vagy pillanatokkal gazdagítson bennünket, de a későbbiekben még az erre való hajlandósága is teljesen eltűnik. A produkció végén pedig egy brutális giccstengerrel önt minket nyakon.
Ettől eltekintve persze lehetett volna forgatókönyvírói bravúr az alkotás, de Sorkin eddigi karakterei közül Molly személye a legkevésbé árnyalt. Persze szó esik drogfüggőségéről vagy kapzsiságáról, de a film végére érve Sorkin teljesen eltekint a hősnő visszásságaitól és szentelt vízben megmosdatva piedesztálra emeli.
Ennek leginkább Jessica Chastain itta meg a levét, ugyanis többpólusú karakter hiányában nem tud igazán átütő alakítást nyújtani. Szó se róla, jó most is és kisugárzása miatt talán ő volt a legjobb választás egy olyan kompetens női karakter szerepére, aki egy férfiak uralta „szakmában” a csúcsra tud jutni, de a Jobs Fassbenderéhez képest alulmarad.
Esendőségét mellőzve igazán nehéz vele szimpatizálni, pedig más téren beleadtak mindent, hiszen egy alapvetően tragikus sors bontakozik ki a szemünk előtt. Molly szinte egész gyerekkora az apjával, Larryvel (Kevin Costner) való hadakozásból állt, aki a karrier érdekében egyre nagyobb elvárásokat támasztott lánya elé, és ez a nyomás egészen a jelenlegi életéig elkísérte. A férfiakban nem a potenciális társat látja, sokkal inkább olyan embereket, akiket ilyen vagy olyan módon uralni, befolyásolni tud. Ez alól későbbi ügyvédje, Charlie (Idris Elba) „oldozza fel”, aki először – minden nehézség ellenére – önzetlenül segít neki.
Viszont amikor Sorkin belelendül, akkor az utóbbi esztendők legszórakoztatóbb momentumait kapjuk. Szokásához híven gyorsabbnál gyorsabb vágások és ritmusosnál ritmusosabb párbeszédek jellemzik a produkció legerősebb pillanatait, emiatt a játékidő kezdetétől rabjává válunk a filmnek, ami alól a gyengébb vagy hatásvadász jelenetek sem tudnak kirángatni. Így a kisebb-nagyobb hiányosságok és hibák ellenére is kellemes szájízzel távozhatunk a moziból, mert túlgondoltság ide, túlidealizált főhősnő oda, az Elit játszma jó film lett, csupán Sorkin eddigi műveihez képest csalódás.
Kissé ironikus tehát, hogy a Molly’s Game csak azért tud felülemelkedni az átlagos sportfilmek minőségén, mert Aaron Sorkin írta a forgatókönyvét, és mégis belebukik abba, hogy überelni akarta eddigi alkotásait és egy minden részletében amerikai történetet álmodott meg annak pozitív és negatív velejáróival. Jó szívvel ajánlom a filmet mindenkinek, aki kicsit több mint két óra erejéig kint akarja hagyni a külvilágot és csupán könnyed szórakozásra vágyik. Azonban ha valaki a szkriptíró legjobb filmjét várja, minden valószínűség szerint csalódni fog.
Az Elit játszma a Magyar Film Adatbázison
